Századok – 1972

Tanulmányok - Braudel; Fernand: A történelem és a társadalomtudományok. A hosszú időtartam 986/IV–V

1004 FEIÍNAXD BRAUDEL Nyilvánvaló, hogy a számítógép munkáját elő kell készíteni, hiszen nem nyel el és nem emészt meg minden táplálékot. Egyébként az információ tudománya a valódi gépeknek, e gépek működési szabályainak függvényeképp, a szó leganyagibb értelmében vett kommunikáció céljából alakult ki és kezdett fejlődni. E cikk szerzője egyáltalán nem szakember ezen a nehéz területen. Csak egy fordítógép gyártása céljából végzett kutatásokat követett távolról figyelemmel, és ennek kapcsán ébrednek benne bizonyos gondolatok. Minden­esetre fennáll két tény: 1. léteznek ilyen gépek, ilyen matematikai lehetősé­gek; 2. a társadalmit elő kell készíteni a társadalmi matematika számára, s itt már nem a mi megszokott régi matematikánkról, az árak, a bérek vagy a születések stb. görbéiről van szó. Tehát, bár az új matematika mechanizmusa igen gyakran felfoghatatlan a mi számunkra, mégis foglalkoznunk kell azzal, hogy a társadalmi valóságot előkészítsük ilyen matematikai feldolgozásra. Az előkészítő eljárás eddig majdnem mindig úgyanugy zajlott le: kiválasz­tottak egy szűkebbkörű megfigyelési egységet, pl. egy „primitív" törzset, egy demográfiai ,,sziget"-et, ahol majdnem mindent megvizsgálhattak és közvetlenül szinte a kezükkel tapinthattak; majd megállapították a külön­böző elemek közötti összes lehetséges viszonyt, kölcsönhatást és játéklehető­séget. Ezek a szigorúan meghatározott viszonyok adják azokat az egyenlete­ket, amelyekből a matematikusok levonják az összes lehetséges következtetést és folyományt, hogy olyan modellhez jussanak, amely valamennyiüket összefoglalja, vagy inkább valamennyiüket számításba veszi. E területeken nyilvánvalóan ezernyi kutatási lehetőség nyílik. De többet ér egy példa, mint egy hosszú eszmefuttatás. Claude Lévi-Strauss kiváló vezetőnk lesz, őt kövessük- Bevezet bennünket e kutatások — mondjuk a kommunikáció tudománya — egy szektorába.30 „Minden társadalomban — írja Cl. Lévi-Strauss 31 — legalább három szinten megy végbe a kommunikáció: a nők kommunikációja, a javak és szolgáltatások kommunikációja, a közlések kommunikációja." Vegyük úgy, hogy ezeken a különböző szinteken különböző nyelvekről van szó, de minden­esetre nyelvekről. Miért is ne lenne jogunk ahhoz, hogy úgy kezeljük őket, mint nyelveket, vagy mint a nyelvet, s hogy — közvetlenül vagy közvetve — kapcsolatba hozzuk őket a nyelvészet, vagy talán inkább a fonológia szenzá­ciós fejlődésével, amelynek „a társadalomtudományokkal kapcsolatban ha­sonló szerepet kell játszania, mint amilyet pl. az atomfizika játszott a termé­szettudományok együttesében"32 . Ez ugyan nagyotmondás, de néha szükség van nagyotmondásra. Hasonlóan az esemény csapdájába esett történelemhez, a szavak csapdájába (a szavak kapcsolata a tárggyal, a szavak történeti fejlő­dése) esett nyelvészet is kiszabadult onnét a fonológiai forradalom következ­tében. A szón innen a hangséma, cLZciZ дь fonéma iránt kezdett érdeklődni, közömbösen az értelme iránt, de figyelve a helyére, a környező hangokra, hangcsoportokra, az infrafonemikus struktúrára, a nyelv egész mélyenfekvő, tudattalan realitására. Az új matematikai kutatás a világ minden nyelvében 30 Az összes további megjegyzést legutóbbi művéből idézzük, L'Anthropologie structurale. 31 Uo., 326. 1. 32 Uo., 39. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents