Századok – 1971

Közlemények - Duczynska Ilona–Horváth Zoltán: Polányi Károly és a Galilei Kör 89/I

90 DUCZYNSKA ILONA - HORVÁTH ZOLTÁN A két fiatal leány egvidőben ment férjhez, gyermekeik egykorúak voltak, barátságuk — családjaik közti barátsággá válva évtizedeken át fennmaradt. A nyarakat együtt töltötték, a semmeringi Klammban. Pollacsek Mihályéknál, az Andrássy út 2 alatt, a megnövekedett családban nagypolgári életforma uralkodik, bár ennek a környező valóságtól elszigetelt válfaja. Az apa — akit gyermekei a rajongásig szerettek - egyformán irtózik a dzsentriköröktől és a Lipótvárostól, személyes kapcsolatokat sem itt, sem ott nem tart fenn. Megmarad zsidónak és Pollacseknek, csak gyermekei nevét magyarosítja Polánvira, gondolva, hogv nekik tartozik ezzel; csak a legkisebb gyermeke részesül a keresztségben, a későn született , korán elhalt és szellemileg visszamaradt kis Pál. A gyermekek nevelése spártai — az akaraterő túlfeszítésére, kisportolt testre, európai műveltségre, a világirodalom korai megismerésére irányul. Reggel hideg tuss, egy óra torna, forró kakaó egy vizeszsemlyével, Schiller és Goethe, Corneille és Racine. Házitanítók útján, mert gimnáziumba csak nagyobbacskán, úgy 13 évesen került a világszép Laura, az élelmes Adolf és Karli, a túljó gyermek. A kicsinyek tanítását azt hiszem főleg ő végezte, tanította a nagyon szeretett öccsét, Misit és a szelíd Zsofkát. Akit a tűzkemencék poklai égettek porrá. Mikor az apa kiszállt az építkezésekhez vagy tanulmányútra ment külföldre, már indulófélben, volt úgv hogv rámutatott egyikre a nagyobb gyerekek közül: ,,Te velem jöhetsz!" Lóháton a sinek mentén egyszer Esztergomig ! vagy hálókocsiban valamelyik európai fővárosba. 1900 körül, egy esős nyáron, mikor az építkezés nap mint nap szünetel, a vállalat csődbe megy. Mihálv bácsi kifizetteti a részvényeseket az utolsó fillérig, családját átállítja szegénységre. A nagyobb gyerekek, a 14 éves Karlitól kezdve, magánórákat adnak, hogv hozzájáruljanak a háztartáshoz. Az édesanya alakja sokkal halványabban tűnik fel az emlékezésben, mint az apáé, akinek erős és jóságos személyisége mindent áthatott és dominált is. Hogy a bohém hajlamú Ceeile hogyan vezette a sokszemélyzetű nagypolgári háztartást, rejtély marad. A szegénységre való átváltás talán egyszerűsítette a dolgokat. Rend nem igen volt, sem az egyik, sem a másik életmódban. Közben a polgáriasság, a liberalizmus, a nyugatiság felé vezető életút, mintha valami mágneses erő körzetébe került volna, kezdett elkanyarodni: a korszellem útjai kifürkészhetetlenek. A semmeringi nyaralások, meg egy-egy bécsi látogatás alatt lép be a Pollacsek ivadékok életébe az orosz forradalom szelleme Nvunja néni férje, Samuel Klatschko személyében. Atyai barátja, első tanítója lesz Szabó Ervinnek, Polányi Károlynak. Innen ér el a századforduló idején az orosz forradalmi mozgalmak szele Magyarországra. Egyéniségüknek megfelelően más-mást hoz haza magával a két unokatestvér. Szabó Ervin kijárja a konspiráció magas iskoláját; Polányi Károly az orosz diákmozgalmak hatása alatt áll a frázistalan, odaadó ember eszményképe él félig kiformálva az ifjúban, sok évvel a Galilei Kör megalakítása előtt. Samuel Klatschko a századfordulón már húsz éve bécsi lakos, pártonfölötti bizalmi embere az oroszországi illegális pártoknak és mozgalmaknak, maga a megtestesült „vörös vörös kereszt". Viharos életében sok mesterséget kitanult. 1865-ben, mint tizennégy éves gimnazista és narodnvik, örök időkre megszökik hazulról, a vilnai rabbinikus apai házból, és valahogyan eljut Amerikába. Vezetőjük, N. V. Csajkovszkij után Csajkovcoknak ismert orosz emigránscsoporttal kerül össze, akik utópisztikus kommunista közösséget ala-