Századok – 1971
Közlemények - Gál István: Gibbon a magyar történelemről 70/I
GIBBON A MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL 83 a béke, amelynek lelkiismeretét kellett volna megerősítenie, erejét csökkentette. A békekötés közlésekor a francia és német önkéntesek méltatlankodó morgással távoztak; a lengyeleket a hazájuktól távol való hadviselés kifárasztotta és talán az idegen hadvezetőség is elkedvetlenítette; parancsnokaik az első alkalmat megragadták és sietve hazavonultak szülőföldjükre és váraikba. Már Magyarország is meg volt osztva frakciók vagy tartózkodás által az érthető aggályoskodás miatt; és a keresztes-hadjárat maradékai, amelyek a második hadjáratban fölvonultak, egy mindössze 20 ООО főből álló elégtelen haderőre korlátozódtak ... .4 király tapasztalatlansága, a legátus lelkendezése és magának Hunyadinak hadvezéri ambíciója a kard és kereszt legyőzhetetlen erejében bízott minden akadály fölött. A Dunán való átkelés után két út nyílt Konstantinápolyba és a Hellespontushoz. egyik egyenes, küzdelmes és nehézkes, a Haemus hegyein keresztül; a másik unalmasabb és biztosabb: sík területen át a Fekete-tenger partjainak hosszában ; ez utóbbit választották : a katolikusok Bulgária síksága in vonultak keresztül értelmetlen kegyetlenséggel gyújtogatva keresztény hitsorsosaik templomait és falvait; utolsó állomásuk Várnánál volt, közel a tengerparthoz; Ulászló veresége és halála adott ennek emlékezetes nevet. Ezen a végzetes helyen történt, hogy ahelyett, hogy a szövetséges hajóhadra bukkantak volna, amely hadműveleteiket támogassa, magának Murádnak közeledéséről kaptak riasztó híreket, aki magnéziai magányából elindult és Ázsia erőit Európa védelme elleti hozta át. Némely szerző szerint a bizánci uralkodót megfélemlítették vagy megnyerték, hogy megengedje a Boszporuszon való átkelést; a genovaikat vagy a pápa unokaöccsét, a katolikus admirálist pedig, akinek megvásárolható szemhunyása a Hellespontus őrzését elárulta, a megvesztegetés kitörölhetetlen szégyene illeti. Drinápolyból a szultán gyors iramban nyomult előre 60 ООО emberrel; és amikor a bíboros és Hunyadi a törökök számáról és hadrendjéről közelebbi képet formáltak, ezek a tüzes harcosok a visszavonulás lassú és teljesíthetetlen tervét írták elő. Mindössze a király volt elhatározva a győzelemre vagy a halálra ; elhatározását pétiig csakne m dicsőséges és üdvös győzelem koronázta. A fejedelmek egymással szemben állottak a középen ; és a begler-bégek vagy Anatolia és Románia vezérei vezényeltek a jobb és baloldalon a despota es Hunyadi szembenálló hadosztályai ellen. A török oldalszárnyakat az első rohamra megtörték, de ez az előny végzetes volt; a gyors győzőket az üldözés hevében az ellenség követése elragadta barátaik segítségétől. Amikor Murád észrevette csapatai menekülését, kétségbet sett saját és birodalma sorsa fölött, egy öreg janicsár megragadta lova kantárát; ő pedig elég nagylelkű volt, hogy megbocsásson neki, sőt jutalomban részesítse azt a katonáját, aki uralkodója rémületét látva megakadályozta menekülését. A békekötés egy példányát, a keresztény árulás emlékművét, a csata díszhelyén kifüggesztették; mondják a szultán kétségbeesésébnt szemét és karjait az ég felé emelte és Jézus próféta segítségét kérte, hogy nevének és vallásának kegyeletnélküli csúffátevését bosszúlja meg?* Magyarország királya csekélyebb számét és szétzilált soraival a győzelemben bízva robogott előre, míg a janicsárok áthatolhatatlan ft.lt n kszába nem ütközött. Ha hihetünk az ozmán évkönyveknek, lovát Murád lándzsája szúrta át ;75 ő maga a gyalogosok lándzsái közé zuhant; és egy török katona hangos szóval kitiltotta: ,,Magyarok, nézzétek királyotok fejét!" Ulászló halála jeladás volt megveretésükx. Hunyadi hiábavaló hajszából visszatérve sajnálta tévedését és az ország veszteségét ; megkísérelte, hogy a király holttestét megmentse, mindaddig míg a győzők és legyőzöttek összezavarodott tömegébe keveredett; vitézségének és hadvezetéséinek utolsó kísérlete volt, hogy a vlach lovasság maradványait megpróbálja megmenteni. Tízezer keresztényt mészároltak le a balvégzetű várnai csatában. A törökök vesztesége számra ugyan nagyobb volt, de teljes erejükhöz viszonyítva csekélyebb ; a filozofikus szultán mégis bevallotta, hogy még egy ilyen győzelem fölérne teljes tönkremenetelével. Parancsára Ulászló elestének helyén oszlopot emeltek; a szerény felirat azonban nem elhamarkodottsága miatt vádolja, hanem a magyar ifjú hősiességét örökíti meg és sajnálkozik balsorsa, fölött."7 " Hunyadi János megdicsőülése. „Hunyadi Jánost alacsony vagy legalább is kétes származásból érdemei a magyar hadak vezetésére emelték fel. Atyja válachiai, anyja görög: 7Í Némely keresztény szerző megerősíti, hugy melléből kihúzott egy szentségtartőt, amelyre nem tettek esküt. A mohamedánok több egyszerűséggel föltételezik, hogy Istenhez és prófétájához, Jézushoz folyamodott, amit Callimachus is valószínűsít (III, 516. Spondanus 1444/8). Egy bíráló mindig kételkedni fog egy győztes tábornok ,,spolia opima'Mban, amelyeket oly nehéz a bátorságért elnyerni, de hízelgésként oly könnyű találni (Canternir 90 — 91). Callimachus (III. 517.) sokkal egyszerűbben és valószínűbben azt állítja, hogy „supervenientibus Janizaris telorum multitudine non tam confosstts est quam obrutus". Aeneas Sylviustól származó számos értékes ötlet mellett, amelyeket szorgalmasan felhasznált Spondanus, legjobb forrásunk három XV. századi történész volt, Philippus Callimachus (De rebus a Vladislao Polonorum atque Hungarorum liege gestis. III. Id, Bél: Script. Rerum Hungaricarum I. 433 — 518), Bonfinius (Dec. 111., V. 460 467) és Chalkokondyles (VII. 165-179). Az első kettő olasz volt, de életét Lengyelországban és Magyarországon töltötte. (Fabric. Bibliot. Latin. med. et infimae Aetatis I, 324; Vomm: De Hist. Latin 111,8 -11; Bayle: Dictionnaire. Bonfinius. Felix Petantius, Seghia tanácsosa (ad calcern Cuspinian de Caesaribus 716 - 722). A XV. századi háborús színterekről tudósít. 6*