Századok – 1971

Közlemények - Gál István: Gibbon a magyar történelemről 70/I

GIBBON A .MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL 81 félelmük és ismerethiányuk hajlandó volt nem az emberi fajhoz tartozóknak tekinteni. Az arabok inváziója óta a VIII. században Európa sohasem volt kitéve hasonló veszedelemnek." Nagy Lajos. „Cola di Rienzi uralmának legdicsőbb eseménye Lajosnak, Magyarország királyának föllebezése volt az ő igazságtevéséhez; ő azért emelt panaszt, hogy testvérét és annak férjét Johanna, Nápoly királynője áruló módon megfojtotta; bűnét vagy ártatlanságát nyilvános tárgyalásra vitték Rómába; de az ügyészek meghallgatása után a néptribun elnapolta ezt a súlyos és gyűlöletes esetet, amit a magyar kard azután eldöntött.e

i Zsigmond és a nikápolyi csata. ,,Az emir szerény cime nem felelt meg többé az ozmán nagyságnak és Bajazed leereszkedett odáig, hogy elfogadta a szultán nevét a kalifáktól . . . A szultán becsvágyát lángra gyújtotta, hogy kiérdemelje császári címét: hadait Magyarország királysága felé fordította, a török győzelmek és vereségek örökös színtere felé. Zsigmond, a magyar király, a Nyugat császárainak fia és testvére volt. Az ő érdeke Európáé és az egyházé is volt; és a veszedelem hírére Franciaország és Németország legkülönb lovagjai siettek az ő zászlaja és a kereszt jele alá seregleni. A nikápolyi csatában Bajazid legyőzte a keresztény szövetségesek 100 OOO-nyi seregét, akik büszkén verték mellüket, hogyha az égboltozat szakadna is le, ők lándzsájuk hegyén föl fogják azt tartani. Nagyobbik részüket levágták vagy a Dunába hajtották; Zsigmond pedig a Dunán és Fekete tengeren Konstantinápolyba menekülve hosszú kerülő után tért vissza kimerült országába.C5

Győzelmében elbizakodva Bajazid azzal fenyegetőzött, hogy megveszi Budát, hogy le fogja igázni a szomszédos Németországot és Itáliát ; hogy lovát Kómában Szent Péter oltárán fogja etetni egy zsák zabbal. Előnyomulását nem az apostolok csodálatos közbelépése, nem a keresztény hatalmak kereszteshadjárata akasztotta meg, hanem egy hosszú és fájdalmas köszvény. Az erkölcsi világ bajait néha a fizikai világ hibái kijavítják, és ami egyetlen ember egyetlen óráját eldönti, megmentheti vagy felfüggesztheti a nemzetek tragédiáját. Ez a köztudatban élő képe a magyar háborúnak, de a franciák végzetes kalandja több olyan emléket hagyott hátra, amely Bajazed győzelmére és jellemére vonatkozik."6

6

,,Amikor a törökök közeledését jelentették, a vidám és szórakozó francia fiatalok asztaluknál ültek, fölhevülve már a bortól; tüstént felcsatolták páncéljukat, lóra kaptak, teljes gőzzel az első sorba rohantak és figyelmen kívül hagyták Zsigmond tanácsát, amely megfosztotta volna őket a legerősebb támadás jogától és dicsőségétől. A nikápolyi csata nem vész el, ha a franciák a magyarok bölcsességének engedelmeskedtek volna; sőt dicsőségesen megnyerik, ha a magyarok a franciák vitézségét utánozták volna." 1. Ulászló balkáni hadjáratai. Bőséges teret szentel a Konstantinápoly eleste előtti évtizedek nagy erőfeszítéseinek a török megállítására. Ulászló hadjáratait részletesen leírja: „А XI. században egy fanatikus szerzetes rá tudta uszítani Európát Ázsiára a Szent Sír visszavételéért. A XV. században azonban a vallás és politika legnyomósabb érvei is elégtelenek voltak a latinok egyesítésére a kereszténység védelmében. Németország emberek és fegyverek kifogyhatatlan tárháza volt;61

de a bonyolult és nehézkes szervezetnek erőteljes kéz ösztönzésére volt szüksége; III. Frigyes pedig személyi jellemében épp úgy mint császári méltóságában egyaránt tehetetlen volt. Egy hosszú háború az ellenségeskedés megszüntetése nélkül kimerítette Franciaország és Anglia erejét ;6

8

Fülöp, Burgundia hercege, hiú és pompázó uralkodó volt; alattvalói kalandos jámborságát veszély vagy kockázat nélkül élvezte, ezek Flandria partjaitól a Hellespontusig vitorláztak egy elegáns flottával. Velence és Genova tengeri köztársasága kevéssé voltak távol a tettek színterétől : ellenséges hajóhadaikat pedig egyesítette Szent Péter jelvénye. Magyarország és Lengyelország királysága, amelyek a latin egyház belső határait védték, volt a legközelebbről érdekelve a törökök előnyomulásának föltartásában. A szittyák és szarmaták öröksége a fegyver volt : és ezek a nemzetek egyenlők lehettek volna a harcban, ha a közös ellenség ellen tudták volna fordítani kardjaikat, amelyeket M Johanna ! inomata vita praecedens, retentio potestatis in regno, neglecta viridicta, vir alter ausceptus, et excusatio subsequens, necis viri tui te probant fuisse participem et consortem. Ld. Bonfiniust, egy olaszt, akit a XV. században meghívtak Magyarországra, hogy az ország ékesenszóló történetét megírja (Decades Herum Hungaricarum III., II. 379.). Ennek ellenére, ha eléggé bőbeszédű és hozzáférhető lenne, inkább az illető kor és ország hazai krónikását helyezném előtérbe. ee

Nem panaszkodnék a munka okozta fáradság miatt, ha anyagomat mindig olyan könyvekből meríthetném, mint a becsületes Froissart Krónikájából (IV, 67, 69, 72, 74, 79,83,85,87,89. 1.), aki keveset olvasott, sokat kutatgatott és mindent el is hitt. Boucicault marsall eredeti memoárjai (I, 22 - 28) hozzáadnak néhány adatot, de ezek olyan szárazak és ki nem elégítőek, ha összehasonlítja az ember Eroissart kellemes bőbeszédűségével. " 1431-ben Németország 40 000 lovast és gyalogost állított Csehország huszitái ellen (Lenfant : Hist, du Concile de Basle. I. köt. 318.1.). A rajnai Nuys ostromához 1474-ben fejedelmek, püspökök és városok küldték az őket megillető kvótát; Münster püspöke 1400 lovast, 6000 gyalogost állított ki, valamennyit zöld öltözetben 1200 szekérrel. Anglia királyának és Burgundia hercegének egyesült hadserege alig egyharmadát tette ki német gazdájukénak (Philippe de domines: Mémoires IV, 2). Manapság 6- vagy 700 000 embert tartanak állandó zsoldban és csodálatraméltó fegyelemben a német államok. Az 1444. évig Franciaország és Anglia nem tudott megegyezni egy néhány hónapos fegyverszünetben sem. 6 Századok 1971/1.