Századok – 1971

Közlemények - Gál István: Gibbon a magyar történelemről 70/I

GIBBON A .MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL 71 Az angol közvéleménynél szélesebb, valóban a nyugati, angolnyelvű országok közvéleményét formáló angol lexikonok értékelései kitűnő tesztek Gibbon elevenségére és érvényességére. Az Encyclopaedia Britannica legújabb kiadása így ír róla: „Gibbon írásmíívészete, stílusának választékossága, pikáns epigrammái és ragyogó iróniája biztosítanak művének halhatatlanságot, amelyet akkor is élveznek, ha nem lennének jellemző jegyei gazdaságos arányérzéke, rendkívüli pontossága és meglepő ítélőképessége"7. A Chamber's Encyclopaedia így ír róla: „Mesteri szerkesztésmódja, pontossága a részletekben és elegáns stílusa a történetírás mesterévé avatják. Műve mint egységes alkotás fölülmúlhatatlan."8 Az Everyman's Encyclopaedia leszögezi: „Gibbon Decline and Fall-ja több mint másfél évszázad bíráló ítéletét kiállotta anélkül, hogy elvesztette volna helyét, mint minden idők egyik legkimagaslóbb történeti alkotása. Senki sem múlta fölül tömörségében és értesülései gazdagságában, akárcsak pompás dikciójában vagy az elbeszélés bűbájában."9 A modern történetírás nagy svájci történetírója, E. Fueter álláspontja, hogy Gibbon Voltaire tanítványa, ma már meghaladott. О fő érdemének azt tartja, hogy az egyháztörténet nála kerül először mint a profán történelem része tárgyalás alá; az antik retorikus iskola kiváló tanítványának tartja.10 Gibbon mar/yar olvasói Teljes művének kb. 3500 oldala eredetileg részletekben jelent meg. 1772-ben kezdte írni ós az I. kötet 1776-ban került ki a nyomdából, tüstént nagy sikert és nagy izgalmat keltve. A 2 — 3. kötet 1781-ben, a 4. 1784-ben, az 5. 1786-ban; ezek az i. u. 180—641-ig terjedő időt foglalják magukba ós a mű 5/8-ad részét teszik ki. Az utolsó három kötet 1788-ban jelent meg.1

1 Gibbon művének teljes magyar fordítása sohasem készült, a nagyközönség előtt ináig ismeretlen. Az írók között bizonyos korokban azonban rendkívül népszerűvé vált. Már 1790-ben megjelent Bécsben egy 15 kötetes német fordítása. Első magyar olvasói a magyar jakobinusok voltak. Martinovics maga saját védelmében „immortales Anglus"-ként dicsőíti. Batsányi önvédelmében a gondolatszabadságról szólva Montesquieu mellett hivatkozik rá.u

A bécsi fordítás nyomán hamarosan ismertté és kedveltté vált Magyarországon. Nagy olvasója volt Kazinczy Ferenc. Nagyon szerette Dessevvffy József is. Döbrentei Gábor még verset is írt hozzá.1

3

Cserey Farkas „A falusi nevelésnek módjáról való vélekedés" c. munkájában Locke, Hume, Shaftesbury, Pope, Addison és Adam Smith mellett Gibbont is említi, mint akik „dicsőséges munkájukkal jeles útra vezették Európát". Naiv rajongója a voltaireianus Fekete János.11

Engel János Keresztély „Geschichte des ungrischen Reichs mit seinen Nebenländern" с. munkájával egy eljövendő magyar Gibbonnak akar segítségére lenni. Budai Ésaiás az első ókori magyar nyelvű világtörténeti könyv, az 1453-mal záródó Közönséges históriában Gibbon ismeretéről tesz tanúságot. A reformkor előtti történetírás historiográfusa a következőket írja Gibbon mindenütt észlelhető hatásáról: ,,Ki vagy kik voltak a korszak történetírói ideáljai. .4 felelet az egész 40 év alatt egyetlen név, Gibbon." Széchenyi István először görögországi utazása közben lapozgatott benne. A Világban az általa csodált legnagyobb angolok között emlegeti: ,,A bámulatraméltó szigetnek mindazok a csodái, melyek előtt az igazságos ember megilletődéssel nyúl süvegéhez, egy Bacon, Gibbon, Young, Watts, Smith st.b. lelkéből vették eredetüket."15

Egy alkalommal Pestről Cenkre küldette maga után. Nagy érdeklődéssel olvasta. Gibbonnal a nagy kultúrák hanyatlásáról és elmúlásáról szóló fejtegetései Angyal szerint a magyar nagyság hanyatlásáról szóló számos fejtegetését közvetlenül befolyásolták.1

6

Az Akadémia alapításakor a legelső teendők között, merült föl Gibbon fordításának szükségessége; Nemeskéri Kiss Pál már 1826. jan. 12-én Széchenyihez intézett levelében javasolta magyar fordítását ,1

7

Kossuth budai börtönében olvasta; 'Encyclopaedia Britannica. Chicago — Toronto - London. 1964. X. köt. 394 396.1. • Chamber's Encyclopaedia. Oxford London Edinburgh. 1967. VI. köt. 337 -338. 1. 3 Everyman's Encyclopaedia. London 1958. V. köt. 749 -750. 1. 1,1

Eduard Fueter: Geschichte der neueren Historiographie. München Herlin. 1911. 369 371. 1. " Encyclopaedia Britannica i. h. 33. 1. - Dictionary of National Biography VII. köt. 1129 1138. 1. " A magyar jakobinusok iratai. Sajtó alá rendezte Benda Kálmán. Bpest. 1952. II. köt. 227. 400, 598. 1. 13

Fest Sándor: Angol irodalmi hatások hazánkban gróf Széchenyi István fellépéséig. Bpest. 1917.14, 94. 95. 1. "Henri Tronchim: Gibbon en Hongrie: premier traces. Modern Language Notes, Nov. 1925. 385-396. 1. ls Gróf Széchenyi István Xaplói. 1. köt. Bpest. 1921. 612. 613, 616. 1. 18

Angyal Dávid: Gr. Széchenyi István történeti eszméi. Történeti tanulmányok. Bpest. 1937. 106. 1. 17

Nemeskéri Kiss Pált ld. Széchenyi Naplói III. köt. Bpest. 1925. 656. 1.