Századok – 1971
Közlemények - Sipos Péter: Milotay István pályaképéhez 709/III–IV
MILOTAY ISTVÁN PÁLYAKÉPÉHEZ 721 A húszas évek második felében módosult a fajvédő jobboldal osztálytartalma, s ennek nem maradtak el az ideológiai következményei sem. Az uralkodó osztályokon belüli átrendeződés során, a konszolidáció struktúrájának kialakulása időszakában ismét ,,számon kívül" maradt az értelmiség. Az úri „középosztály" egyéb rétegei, ha korántsem igényeiknek megfelelő mértékben, mégis bizonyos mértékig tért nyertek a „felettük" álló osztályokkal szemben, különösen a dualizmus időszakához viszonyítva. Az értelmiség nyomasztó gondjai azonban változatlanul megoldatlanok, sőt azok a tünetek, amelyek már 1918 előtt jelezték létüket, éppen a Bethlen-korszak hót bő esztendejében, a húszas évek második felében krónikus betegséggé váltak. „Tagadhatatlan, hogy Magyarországon olyan szellemi túlprodukció van diplomás emberekben, amely ha kívánatos is a magyarság kultúrfölényének megvédése ós fenntartása céljából, mégis aggodalmat kelt mai elhelyezkedésük és cxistenciájuk érdekében"55 — vonta le Zentay Dezső statisztikus azon adatok tanulságait, amelyek jelentős részleges vagy teljes értelmiségi munkanélküliségről számoltak be. Az 1928-as felmérés kb. tízezer keresetnélküli szellemi dolgozót talált, több mint 40%-ban diplomásokat. A „minőségi" munkanélküliség, a képzettségnél alacsonyabb munkakörben való foglalkoztatás, amely feltehetően a diplomások szintén jelentékeny hányadát érintette, adatok hiányában nem is mérhető fel.5 6 A munkanélküli szellemi dolgozók kétharmada kormegoszlás szempontjából a 20—40 évesek kategóriájába tartozott, tehát a legproduktívabb korban lévők között volt a legmagasabb a biztos egzisztenciát nélkülözők aránya. Egyúttal éppen az a nemzedék szenvedett leginkább a kenyértelenségtől, amely már az ellenforradalom levegőjében fejezte be tanulmányait, vagy jutott túl pályafutása kezdeti lépcsőin. Nevelkedésük' be, világnézetük kialakításába már beleszóltak az egyetemi-fehér karhatalmi zászlóaljak, a bajtársi szövetségek és a burjánzó nacionalista-antiszemita társadalmi szervezkedés. Sanyarú anyagi helyzetük, társadalmi elesettségük „magyarázatát" ílymódon nem volt nehéz meglelniök — Trianon és a zsidók, valamint a Bethlen-rendszer, amely mindezt „tűri". llymódon kialakult az össztársadalmi viszonylatban csekély létszámú, de elégületlen lázongása, felgyülemlett tétlen szellemi energiái következtében mégis jelentékeny, társadalmi színezetét tekintve alapvetően dzsentri meghatározottságú réteg. Ide* gen elem volt ez a konszolidációs rezsimben, amely kiszorult korábbi környezetéből, megtagadtattak tőle a „középosztályi" léthez való tartozás státus-szimbólumai, tehát elszakadt a dzsentri-xiri világtól. A tőkés-polgári szférába való átemelődós zsilipkapui azonban változatlanul zárva maradtak. Az ellenforradalom győzelme után létesült konjukturális ipari-kereskedelmi vállalkozásokat a szanálási válság tönkretette.57 Az infláció megszűnte eloszlatta a tőzsdei spekulációk révén való gyors meggazdagodás vágyálmát, amely sok B-listázott köztisztviselőt arra késztetett, hogy nyugdíj helyett a kezdőtőkét biztosító végkielégítést kérje. S most se nyugdíj, se végkielégítés. Ez a deklasszálódott, értelmiségi, a bethleni rendszer keretei között helyét nem találó réteg a jobboldali ellenzéki politika folyamatosságát képviselte, szerepe voltaképpen összekötő kapocs 1919 ós 1932 között. Ebben a környezetben élt tovább az úri „középosztály" önálló hatalmi igényeinek tudata, mert itt az őrségváltást a lét vagy nemlét kérdéseként fogták fel. Amikor a gazdasági világválság magyarországi következményei és az európai fasizmus általános előretörése nyomán az úri „középosztály" mindezideig elégedett földbirtokos-államhivatalnoki rétegei ismét szembefordulták a finánctőkével 55 Zentay Dezső: A munkanélküliség alakulása a szellemi pályák körében Budapesten. (Statisztikai Közlemények 60 köt. 4. sz.) Bpest. 1930. 84. 1. 56 Vö. Szabolcs: Munkanélküli diplomások a Horthy-rendszerben 1919 — 1944. Bpest. 1964. 69. 1. " 57 Berend-Ránki: i. m. 278. és 284. 1.
