Századok – 1971

Közlemények - Cserenko és Budina (Közlik Ruzsás Lajos és Angyal Endre) 57/I

CSERENKÓ ÉS BUDINA 61 katonáit hűségre és engedelmességre feleskette, a vár szemétdombjára akasztófát állíttatott. Ezzel akarta emlékezetükbe vésni, hogy hová jut, hol végzi az, aki esküjét megszegi. Budina úgy találta, hogy a szemétdomb és az akasztófa nem illik az előadásba. A képet ezért megszépítette. Cserenkótól eltérve úgy adta elő a dolgot, hogy Zrínyi a vár kapuja mellé egy keresztet állíttatott. Katonáit fogadalmukra ezzel emlékeztette. Budina latin fordításában Cserenkó szövegét folyékonyabbá, gördülékenyebbé is igyekezett formálni. Ezért stiláris okokból is elhagyott mondatokat. Főleg olyanokat, amelyeket ismétlésnek tartott. Budina munkája során a helyneveket is megváltoztatta, szlávosította és latinosította őket. Ennek következtében azok két esetben majdnem felismerhetetlenné váltak. A boszniai török had a baranyai Ujtónál kelt át a Dráván. Ujtó falu a mai Old határában állott. Cserenkónál Ujtóból Utovo ós Vitovo lett, amit aztán Budina Ottovusra ferdített el. Ügyanígy járt a Harsányi-hegy vagy Moslavina. Cserenkó még helyesen írta le nevüket. Budinánál az előbbi Hardaneus-szá változott, mellőle a hegy megjelölést elhagyta, a másik pedig Mostavinává alakult át. (Az utóbbi torzulás azonban lehet, hogy csak sajtóhibából eredt.) Súlyosabb következménnyel járt azonban, hogy Budina ugyanígy bánt el a személynevekkel is. Alapi Gáspár, Kobak Miklós, Pataesies Péter, Papratovics Farkas, Győri Mátyás, Cserenkónál helyesen leírt neve nála Alapianus, Cobacus, Bathaehatitzia, Paprutovitsehius, Georgius Mathiaseh alakot öltött. Egyébként hasonlóan bántak a nevekkel más humanista történészek is. így tett Istvánffy Miklós is. Hogy Budinát Khisl intenciója vezette, az fordítása címéből világlik ki. Cserenkó irata ugyanis nem visel címet, ós a latin szöveg első bekezdése is hiányzik a horvátból. Mindkettőt tehát Budina fogalmazta. Fordításának ezt a címet adta: ,,Szigetnek, egész Szlavónia legerősebb védőbástyájának története." Mi késztette Budinát arra, hogy abban a címben, amelyet fordításának adott, Szigetet „egész Szlavónia legerősebb védőbástyájának" nevezze? Miért írta munkájának első bekezdésében, ami nem fordítás, hanem saját fogalmazása, hogy Sziget a szlavón végvidéken fekszik? Budina, ha másból nem, Cserenkó szövegéből tudta, hogy Sziget nem a Dráva jobb partján, a szlavón végvidéken, hanem annak balpartján állt, ezért kelt át az ellene vonuló Szulejmán a Dráván. Tudta azt is, hogy Zrínyi nem a horvát vagy szlavón végvidék főkapitányi tisztét viselte. A horvát végvidék főkapitányi tisztét ugyanis ebben az időben éppen patrónusának, Auersperg Hansnak az unokatestvére, Auersperg Herbart töltötte be. Sziget csak úgy volt a szlavón végvidék legerősebb vára, és csak abban az értelemben lehetett a szlavón végvidékhez tartozónak tekinteni, amennyiben azt is akadályozta, hogy a török keletről a sziavon védvonal hátába kerüljön, és ily módon fenyegesse Belső-Ausztriát. Pontosan ugyanez volt a szerepe 1566 és 1600 közt Kanizsának. Ezért Belső-Ausztria tartományura és a belső-ausztriai rendek ezidőben, 1566-ban úgy tekintettek Szigetre, ahogy később Kanizsára.1

4

Tudjuk, hogy Kanizsa őrségéhez a XVI. század második felében katonákat is adtak. Eleste után pedig 1601-ben megkísérelték, hogy visszavegyék. Hogy Sziget ennyire fontos szerepet töltött be a szlavón védelmi vonal szempontjából, azt Budina feltételezhetőleg Khisl Hans utasítására hangsúlyozta ki, és toldotta bele a szövegbe. Az egész munkát is neki ajánlotta. Khisl, mint a horvát védelmi vonal alkapitánya és felettesei tudták, hogy Sziget elestével Belső-Ausztria felé kelet felől is nyitva áll az út. Sürgős védelmi intézkedésekre van szükség. Ezek során a tartományúrnak a belső-ausztriai rendeket további, újabb nehéz áldozatok vállalására kell bírnia. Amikor Khisl Budinával lefordíttatta Cserenkó emlékiratát, a rendeket erre akarta előkészíteni. Világosan mutatja ezt az az előszó, amelyet Budina fordítása elé írt, amely nyiltan és nyomatékosan felszólítja Belső-Ausztriát az áldozatkészségre. Hogy Budina a rendek ós az uralkodó harcában, az utóbbi oldalán, a lassan kibontakozó fejedelmi abszolutizmus oldalán állott, tollát annak érdekében forgatta, azt ugyanez az előszó más tekintetben is elárulja. Budina a gráci udvar törekvéseinek megfelelően az akkor még nagyszámban a reformációt támogató belső-ausztriai rendeket arra is felhívta, hogy csatlakozzanak a katolikus egyházhoz, s őrizzék meg az ősi hitet. Vannak ezen túl a fordításban más olyan további elemek, amelyek nem e kifejtett tendencia alapján kerültek bele. 1564 u Alois Adler: Die Wehrmassnamen gegen die Türken. 1564 — 1619. 1619. Kulturhistorische Ausstellung. Katalog der Ausstellung .Graz. •293.1. (Graz als Residenz Innerösterreichs 1964.)