Századok – 1971
Tanulmányok - Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország 545/III–IV
618 KOSÁB.Y DOMOKOS francia viszonyt.20 9 Hivatkozott az osztrák udvar azon hírére, 1809 augusztusából, hogy a francia kabinet a fegyverszünet ellenére sem hagyott fel tervével és lázadást akar Magyarországon szítani, és hogy ezzel összefüggésben Hugo Kollq,taj, a lengyel politikus, Krakóba érkezett s onnan, mint emisszárius, Magyarországra készül, forradalmat szítani. A magyar kancellária szeptember 25-én utasította is a határmenti megyék főispánjait, hogy tartsák szemmel az esetleges ilyen érkezőket. A továbbiakban azonban e tervnek, ha egyáltalán volt ilyen, nincs az aktákban nyoma. Csak annyi bizonyos, hogy Koli^taj veszélyes jakobinus volt Napóleon szemében, és a varsói hercegségben nem kapott szerepet. Wertheimer, kéziratos másolatból, Narbonne jelentését idézte 210 Berthierhez arról, hogy rossz németsége és latinsága segítségével mit sikerült a francia megszállás alatti terület lakóinak a kiáltvánnyal kapcsolatos véleményéről megtudnia. Eszerint a kisebb nemesség tartózkodás nélkül szidalmazta a kiáltványt, azzal, hogy az igen keveset ígért az alsóbb néposztálynak. Tekintve azt a rabszolga-helyzetet, amelyben a mágnások tartják a parasztokat, az utóbbiakhoz intézett felhívás segítségével könnyű lett volna a népet felkelésre bírni. Persze, tette hozzá Narbonne, a kisebb nemesekkel csak a nagyobbak iránti gyűlöletük mondatja ezt. A parasztokat felkelésre bírni ? Ez lett volna egyszerre könnyű és ijesztő ? Narbonne persze e véleményt nem a kisebb nemességtől hallotta általában, amely vajmi kevéssé érzett a parasztokkal, hanem szegény nemes (vagy nem nemes) származású értelmiségiektől, reformerektől. S ezek valószínűleg általában a jómódú birtokos nemesekről beszéltek, hiszen a parasztok elnyomásából nem kizárólag a mágnások vették ki részüket. Vagyis Narbonne, érdeklődése során, a „harmadik" variáns képviselőivel is találkozott. Ezek, tudjuk, valóban „könnyen" voltak megnyerhetők, s ezek közölhették vele, hogy Magyarországon miként lehet „könnyen" eredményt elérnie. Ennek árát azonban Narbonne riasztóan drágának találta már, mint az ancien régime embere és mint Napóleon tábornoka egyaránt. Szívesebben szorgalmazta utóbb Napóleon és Mária Lujza házasságának ügyét. E „harmadik" variáns meglétét, a felszín alatt, kisebb-nagyobb adatok sora jelzi a már idézetteken túlmenően is. A parasztok várakozására, óhajaira vall, hogy a francia benyomulás első időszakában, Vas megyében, a nyugati határszélen, az acsádi jobbágyok, a proklamációról értesülve és attól, egyébként különösebb indok nélkül, „maguknak valami könnyítést remélve", a szomszédos Felsőszilvágy falu lakóival együtt sietve megtagadták a földesúri robot teljesítését.21 1 A miskei parasztok pedig vasvillával támadtak a Pest megyei nemes felkelőkre, midőn azok egy sebesült szállításához előfogatot akartak szerezni tőlük. S míg Győrben az egyházi férfiak, láttuk, fanyalogva hallgatták Narbonne biztatását, a közelben fekvő Acs község paraszt-bíráját, a proklamáció osztogatása miatt, a nádor külön katonai kommandóval fogatta 209 Sasvári: i. m. 30 — 31. 1. A Kollqtaj-ügyre vonatkozó iratok: Archivum palatinale secretum archiducis Josephi, Politiam et internem regni Hungáriáé seeuritatem spectantia (OL, N 22, 66. es.). Köztük Haager levele Ürmónyi kancellárhoz, Buda 1809. szept. 2.: Koll^taj (,,Galonthay") Krakóba érkezett és „bestimmt sey als Emissar nach Ungarn zu gehen und dort eine Revolte zu bewirken". sió Wertheimer : i. m. (1883), 171. 1. A másolatot a Kisfaludy-Társaság kézirattárából idézi. 211 Balogh Gyula: i. m„ 84. 1. R. Kiss István: i. m. I. köt. 269-270. 1.
