Századok – 1971
Tanulmányok - Szántó Imre: A Temesvidék és Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben 16/I
52 ha nem örökös részegsége s egy külön ördög, mely magát természetes gyávasága mellé testébe fúrta."250 Ferdinánd augusztus 27-én megparancsolta Castaldonak, hogy Aldanát vesse vizsgálati fogságba.25 1 Ahmed pasa Lúgos és Karánsebes elfoglalására nem vezényelt ki csapatokat, hanem a csauszok által küldött levelekben Temesvár sorsával fenyegette meg őket, ha nem hajlandók a behódolásra.25 2 A magára hagyott két véghelv közül először Lúgos adta meg magát,25 3 majd a karánsebesiek hódoltak meg a város elpusztításával fenyegetőző pasának. Ahmed megígérte, hogy évi 1000 arany adó fejében békében hagyja őket, ha a török sereget ellátják élelemmel.25 4 Lippa elestének legelső következménye az volt, hogy a délszlávok („rácok") - Castaldo szerint mintegy százezren — átálltak a török oldalára.255 Temesvár eleste után Kászon pasa a Maros-melléki várakat (köztük Csanádon kívül Eperjest és Nagylakot) hódoltatta meg.2 5 ® A Temesvár alól kiküldött csapatok pedig Versec, Facset, Mehádia, Csák (Csákvár), Haramvár, Keve, Mező-Somlyó, Ér-Somlyó és Pancsova palánkjait szállták meg, tehát az egész Temesvidéket.25 7 A lippai bég még 1552-ben a Maros bal partján elterülő mocsarak közt felépíttette az aradi várat, melyből a török Arad és Zaránd megyéket hódoltatta meg. Jenő, Simánd, Pankota, Dézna s a Losonczi-család többi várai is török uralom alá kerültek. Ahmed pasa hadjáratának legfontosabb következménye a Magyarországot ért területi veszteség volt; a Tisza-vonal Szolnoktól Szegedig, a Marosmente Szegedtől Lippáig török uralom alá került, fgv a tiszántúli megyék nyugat és dél felől közvetlen területi érintkezésbe kerültek a hódoltsággá szervezett Duna- Tisza közzel és a Temesvidékkel. Ez a helyzet főleg azért mutatkozott veszedelmesnek, mert a tiszántúli megyéket — néhány kisebb jelentőségű Zaránd megyei erősségen kívül csak Gyula és Várad védelmezte. Az 1551-i hadjárat óta nagy hadászati jelentőségre emelkedett Maros-vonal fő támaszpontja Gyula vára volt. Castaldo felismerte fontosságát,25 8 s azon fáradozott, hogy Patóchy Ferenctől megszerezze a király számára. Gyula 1552. május 20-án került Ferdinánd kezére és 14 éven át 1566-ig - az ország egyik legfontosabb vára volt.250 A hódoltság feltartóztathatatlanul terjedt Debrecen, illetve Nagyvárad rá nyában. Augusztus elején olyan hírek keltek szárnyra, hogy a török Váradot 250 Szalag László: i. m. IV. köt. 287 — 288. 1.; Szilágyi Sándor: i. m. I. köt. 3L8. I. 251 T. T. Í892. 270. 1.; H. H. St. A. Ungarn, Fase. 425 (Millenium). Sententia definitive lata in causa Bernardi de Áldana; Istvánffy Miklós: i. m. 251. 1.; Áldana bűnperét részletesen elbeszéli Márki Sándor: Arad megye története. I. köt. Arad, 1892. 553. 1.; Áldana további életútjára: Kropf Lajos: Castaldo Erdélyben. H. K., 1896. 482. 1. 252 T. T. 1892. 278. I. Ahmed pasa levele Bika András karánsebesi bíróhoz, 1552. aug. elejéről. 253 T. T. 1892. 280. 1. Castaldo Miksához. 1552. aug. 6. 254 T. T. 1892. 282. 1. Castaldo Miksához. 1552. aug. 11. 255 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 66. Kapitan György Castaldohoz. Déva, 1552. aug. 4.; uo. Castaldo Miksához. Szászsebesi tábor, 1552. aug. 6.; fínchholtz: i.m. Bd. VTI. Wien. 1836. 308. 1. 256 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 66. Castaldo Ferdinándhoz. Szászsebesi tábor, 1552. aug. 6.; T. T. 1892. 280. 1.; Pray György : Epist. proc. II. köt. 308. 1. 257 Czimer Károly: i. m. 370. 1.; Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541 — 1711. Bpest. 1918. 70—71. 1. 258 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 62. Castaldo Ferdinándhoz. Segesvár, 1552. jan. 8.; uo. 1552. Fasc. 62. Castaldo Ferdinándhoz. Üjvár, 1552. febr. 1. 259 Scherer Ferenc: Gyula város története. I. köt. Gyula, 1938. 122. 1.
