Századok – 1971
Tanulmányok - Szántó Imre: A Temesvidék és Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben 16/I
44 SZÁNTÓ DIRE dosok erdélyi garázdálkodásáról. Nemcsak a parasztok, hanem a nemesek javait is felprédálták, állataikat elhajtották. Ha valaki egy szót is szólt ellenük, azonnal megölték vagy megsebesítették. A parasztokról lehúzták gúnyájukat, az asszonyokat is megfosztották ruháiktól és mezítelenül hagyták őket. Annyira gyötörték a parasztokat, hogy már néhány falu elhagyottan áll. A szegény jobbágyok közül némelyek a havasokon túlra, mások pedig Temesvár felé török fennhatóság alá menekültek.18 0 Mikor aztán a föld népe erdőkbe menekült , s a zsoldosoknak nem volt mit elvenniük, gyökerekkel táplálkoztak, s mikor ez is elfogyott, lázongani kezdtek, sőt a városokat is megtámadták.181 Castaldo zsoldosai „mindenütt oly kegyetlenül viselték magukat, hogy a lakosok inkább a töröknek rabszolgáivá akarnak válni, mint a németeknek szállást adni, mert mindenütt ölnek, rabolnak, dúlnak, kegyetlenkednek dühökben".18 2 A királyi zsoldosok Erdélyben — a Habsburg-elnyomás eszközeként — az országot ellenséges területnek tekintve kíméletlenségben nem maradtak el a török mögött.18 3 Nem csodálkozhatunk tehát, hogy a tordai gyűlésen a lehető legrosszabb volt a hangulat. Ilyen kifakadások hangzottak el: „A török alatt sem volna ilyen rossz dolgunk, legalább nem fizetnénk annyit, s nem volnánk úgy elnyomva." „Bezzeg látszik mondották —, hogy nem él a kincstartó" (Fráter György). A székelyek a barát meggyilkolása miatt bármely pillanatban készen álltak az orgyilkos tábornok elleni felkelésre. Közben híre terjedt, hogy a havasalföldi és moldvai török román hadak beütése Erdélybe küszöbön áll. Castaldo azzal próbálta lecsillapítani a zúgolódó rendeket, hogy bejelentette: 2000 fegyveres Tokajnál táborozik, s Pallavicini 8000 emberrel útban van Erdély felé.184 Ilyen hangulatban az erdélyi rendek június 30-án, — amikor Ahmed pasa már egy hete ostrom alatt tartotta Temesvárt , elhatározták, hogy nem szállnak táborba. Castaldo az első meglepetésből magához térve „a rendek ezen embertelen feleletire" úgy akart válaszolni, hogy erővel kényszeríti az erdélyieket a hadfelkelésre. A rendek Castaldo fenyegető fellépésére, másrészt Ahmed csapatainak Temesvár alá érkezésének, továbbá a román vajdák mozgolódásának hírére július elején újból elővették a felkelés ügyét és végül is úgy döntöttek, hogy „készek mindenre, mit őfelsége iránti hűségük s a haza megmaradása kívánnak".185 A tordai gyűlés elrendelte, hogy a nemességen kívül a hadköteles székelyek és szászok is ragadjanak fegyvert, de a király személyesen álljon a hadak élére. A sereg gyülekezési helyéül Keresztesmezejét jelölték ki.18 0 De a csekély számú felkelő bad még csak gyülekezőben volt, amikor Ahmed pasa már erősen lövette Temesvár falait.187 180 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 65. Supplicatio nobilium Comitatus Hnnyadiensis. 181 Szilágyi Sándor : Erdélyország története. I. köt. Pest, 1866. 316. 1. 182 Szalay László : Magyarország története. IV. köt. Lipcse. 1854. 286 — 287. I. 183 Burhholtz: i. m. Bd. IX. Wien, 1836. 292. 1. 184 T. T. 1892. 155. I. Báthori András Ferdinándhoz. Torda, 1552. jún. 19.: uo. 158. 1. Castaldo Miksához. Kolozsmonostor, 1552. jún. 29. 185 T. T. 1892. 267 — 268. 1. Castaldo Miksához. Kolozsmonostor, 1552. júl. 4.; E. О E. I. 364-365. 1. 186 E. О. E. 1. 364. 1.; a tordai országgyűlés végzései: Uo. I. köt. 404 413. 1. Haller Péter Miksához a tordai országgyűlés eredményéről; uo. 413 — 415. 1. A tordai országgyűlés határozatai; uo. 419 — 421. 1. 187 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 66. Castaldo Ferdinándhoz. Kolozsmonostor, 1552. júl. 4. .
