Századok – 1971

Tanulmányok - Szántó Imre: A Temesvidék és Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben 16/I

A TEMESVIDÉK ÉS A MAROS-VÖLGY VÁRAINAK TÖRÖK URALOM ALÁ JUTÁSA 1552-BEiV 37 egy második halmot is építtetett. A nehéz ágyúk rombolása lassanként mind nagyobb rést ütött az erősség falain. Az ostrom harmadik hetében a minden segítségtől elzárt Temesvár helyzete tarthatatlanná kezdett válni. A várban harcoló zsoldosok hópénzüket sürgették, az élelem és lőszer is napról-napra fogyott.13 7 Losonczi levelet küldött ki feleségének, Pekrv Annának és barátjá­nak, Varkocs Tamásnak, melyben meghagyta nekik, hogy vessék zálogba családi kincseit és ősi birtokait, s az így összegyűlt pénzen fogadjanak zsoldoso­kat és ezeket élelem- és lőszerszállítmánnyal egvűtt mielőbb juttassák be a várba. A leveleket végrendeletével együtt íródeákjával, Földvári István­nal küldte ki övéihez.138 Losoncziné zálogba vetette birtokait, hogy végveszélybe jutott férjén segítsen. Az így szerzett pénzen Földvári mintegy 500 hajdút toborzott, élel­met, lőport és hadiszereket vásárolt. Varkocs Tamás bihari főispán - Castaldo utasítására - szintén támogatta a vállalkozást, s 1000 hajdút vezényelt Lippára. A Földvári által zsoldba fogadott hajdúk is itt gyülekeztek. Az egye­sült segélycsapatok vezetését Varkocs a hajdani szegedi főbíróra, a vakmerő hajdúvezérre, Tóth Mihályra bízta. A vállalkozás sikertelensége azonban előre vetítette árnyékát. A mintegy 1700 főnyi hajdúcsapat elégtelennek bizonyult arra, hogy élelmet és lőszert tudjon bejuttatni a szorongatott várba. Tóth Mihály a málhás szekereket Arad táján a Maros közelében hagyva 500 hajdúval Temesvár felé indult. Útközben azonban erős török lovas csa­patra bukkant, amely a hajdúk nagy részét levágta. A megsebesült Tóth Mihály csak néhány emberével tudott a Marosnál maradt csapathoz visszatérni. A hajdúk többé nem voltak rábírhatók a Temesvár felé való előnyomulásra. Tóth Mihály vállalkozása — csapatának szétoszlása után teljes kudarcba fulladt. A Varkocs Tamás váradi parancsnok által sebtében összeszedett sereg, amint meghallotta Tóth Mihály szerencsétlen vállalkozásának hírét, a széí­rózsa minden irányában szétfutott.13 9 A győztes török lovasság az elesett hajdúk közül száznak levágott fejét a táborba vitte, s Ahmed pasa azokat Temesvár falai alatt karóra tűzette. Melléjük tétette azokat a leveleket is, melyekben Losoncziné és Varkocs Tamás még mindig a segítség reményével bátorították a várkapitányt. Az ostrom harmadik hetében Losonczi már nem számíthatott arra, hogy akár Castaldo, akár Báthori András vajda akiknek segítségében bizakodott —, kísérletet fognak tenni a vár megmentésére.140 Temesvár erődítményei a szakadatlan ágyúzás következtében július 24-én már annyira megrongálódtak, hogy a falak és bástyák a támadás vonalá­ban egészen az alap síkjáig romokban hevertek.14 1 A lerombolt falak törmeléke feltöltötte a vár vizesárkait. A víztorony pedig annyira megrongálódott, hogy falai három oldalról egészen az alapokig leomlottak. Mivel az egész várban nem volt már talpalatnyi hely, hol a védők a tüzérségi tűz ellen magukat biz­tonságba helyezhették volna, a várbeliek az utolsó napokban a főkapu erős bolthajtása alatt s a pincékben kerestek menedéket.142 137 Tinódi Sebestyén: Az vég Temesvárban Losonczi Istvánnak haláláról, 273 — 274. verssor. 138 Istvánfjy Miklós: i. m. 244. 1.; Takáts Sándor: Magyar nagyasszonyok. Bpest. Genius kiadás é. n. 200. 1., 1. sz. jegyzet. 139 Istvánfjy Miklós: i. m. 245. 1. 140 Uo. 244. 1. 141 В. О. II. 353. 1. Batthyány Ferenc Mária királynéhoz. Bécs, 1552. szept. 2. 142 Istvánfjy Miklós: i. m. 245. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents