Századok – 1971
Tanulmányok - Szántó Imre: A Temesvidék és Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben 16/I
32 SZÁNTÓ IMRE i tassa be az ostrom előtt álló Temesvárra, a lippai várparancsnok meg sem kísérelte a hadiszerek és az élelem továbbítását, hanem önkényesen megtartotta a maga számára.112 Áldana nemcsak Váradról, hanem Gyuláról is Lippára vitette a nagyobb ostromágyúkat, az élelmet és a lőszert, úgy hogy ott 40 nagyobb ágyú volt és mintegy 1100 főnyi német—spanyol őrség tartózkodott.113 „Lőporkészlete is teméntelen volt az említett véghelyekről írja Castaldo július 8-án Miksa főherceghez —, pénzt pedig tőlem s ahonnan lehetett, rabolt, azon nem csekély pénzösszegen kívül, amit neki egyszersmind Temesvár erősítésére is küldtem, azonban erre is kezet emelt, mihelyt értesült arról, hogv Losonczi gondviselését erősen meghagytam neki."114 Ahmed pasa június 28-án egész haderejével és valamennyi ágyújával megérkezett Temesvár alá.11 5 Losonczi még aznap heves kitörést intézett a lemálházó ellenségre, s a török tábori őrséggel kemény lovascsatát vívott. Ennek során a várbeliek több törököt levágtak és elfogtak. Losonczi a lakosság lelkes ünneplése közepette vonult be a várba.116 A tapasztalt hadvezér, Ahmed pasa úgy állította fel hadinépét Temesvár körül, hogy kelet felől a ruméliai sereg Szokoli Mehemed, nyugat felől pedig az anatóliai sereg Hasszán pasa vezénylete alatt helyezkedett el. A janicsárok azonnal hozzákezdtek a közelítő árkok ásásához és az ostromágyúk felállításához. De Temesvár teljes körülzárása — a folyók és a mocsarak magas vízállása miatt - még június végén sem volt egyszerű feladat.11 7 Losonczi hírnökeinek éjjel a nádasok között a záróvonalon sikerült átszökniük, akik leveleit vitték feleségéhez, Pekry Annához, Castaldohoz, Báthori András vajdához és Miksa trónörököshöz. Később a júliusi hőségben a mocsarak vize leapadt, s a törökök töltések készítésével próbálták az erősséget megközelíteni és körülzárni. A török tüzérség az első ágyúállást a Sziget-város felől, a keleti várkapu ellen, a másodikat a vár északi kapujával szemben, a harmadikat pedig a város északi kőfala előtti földtöltés ellen emelte.11 8 Az ellenség 30 fontos nagy golyókkal szünet nélkül lőtte a falakat. „Az ostrom megszakítás nélkül folyt írja Istvánffy —, mert napközben beirányítva az ágyúkat, még sötét éjjel is célba találtak; lőtték tehát a falakat éjjel-nappal."11 9 Az ágvútüzet egyrészt a bástyákon álló csapatokra, másrészt a vár tornyaira, a város templomaira és nagyobb épületeire irányozták.1 2 " Az őrségben álló cseh gyalogosok a török tüzérség hatásos működésétől annyira megrémültek, hogy a várból ki akartak vonulni. Losonczi erélyes fellépése azonban a lázongó zsoldosokat kötelességük teljesítésére szorította.12 1 A várkapitány kímélni szerette volna az amúgy is kevés számú őrséget. Mivel a védőművekkel nem rendelkező külvárosban a katonákat nem akarta a 112 T. T. 1892. 268-269. 1. Castaldo Miksához. 1552. júl. 8. 1,3 T. T. 1892. 273. 1. Castaldo Miksához. Holdvilági tábor, 1552. júl. 20. 114 T. T. 1892. 268 — 269. 1. 115 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 64. Losonczi István Miksához. Temesvár, 1552. jún. 29.; uo. Ungarn, 1552. Fase. 64. Castaldo Miksához. Kolozsmonostor, 1552. jún. 29.; Bethlen Farkas: i. m. 539 — 543. 1. 116 T. T. 1892. 157.1. Losonczi István Miksához. Temesvár, 1552. jún. 29. Az ostromra: Buchholtz : i. m. Bd. VII. Wien, 1836. 304—308. 1. 117 T. T. 1892. 157. 1. Losonczi István Miksához. Temesvár, 1552. jún. 29. 118 T. T. 1892. 157. 1. 119 Istvánffy Miklós: i. m. 242. 1. 120 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 66. Castaldo Ferdinándhoz. Kolozsmonostor, 1552. júl. 2. 121 T. T. 1892. 267. 1. Castaldo Miksához.
