Századok – 1971
Tanulmányok - Szántó Imre: A Temesvidék és Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben 16/I
24 SZÁNTÓ IMRE i emberek beszéde és hiedelme azt terjesztette, hogy nagyobbak és erősebbek, mint valójában. A másik ok az volt, hogy Ali sok érvvel rávette őt arra, hogy azokat a helyeket kell elfoglalnia . . . , melyek a parancsnoksága alatt álló Budához közel fekszenek, s amelyekről a török uralom alatt álló területeket állandóan támadják."52 A budai pasa ugyanis saját erőit elégteleneknek érezte a jól megerősített fővár, Eger elfoglalására.5 '1 Ezért került sor végül arra az 1551. évi hadműveleti terven túllépve , hogy Ali budai pasa serege Szolnok alatt egyesült Ahmed pasa seregével, s annak megvétele után Eger ostromára indultak. Ahmed pasa seregében észrevehetően megmutatkoztak a rabló török hatalom anyagi erőforrásai. Ez a had magán viselte a hódító török sereg minden jellegzetességét. A Temesvár ellen tartó török sereg legjelentékenyebb része a hűbéres lovasság és a katonailag iskolázott janicsár-gyalogság volt. A haderő zömét, gerincét a hűbéres lovasság adta. Könnyű páncélzatával, mozgékonyságával, kiképzettségével és számával a török haderő csatadöntő fegyvernemévé vált. De nemcsak nyílt csatákban, hanem a várharcoknál is sikerrel tudták őket alkalmazni. A várháborúkban ők látták el a felderítés feladatát, ők gondoskodtak a felmentő sereg távoltartásáról és a lóról leszállva bekapcsolódtak tömegükkel a vár ellen indított rohamokba is. Ezek a hűbéres szpáhik a szultán parancsára tartományi tisztjeik vezetésével csatlakoztak a sereghez. Erős csapatot jelentett Temesvár alatt a janicsárság és a várharcoknál nélkülözhetetlen a török anyagi fölényét jelentő tüzérség, 16 nagyobb faltörő ágyúval és száz közepes- és kiskaliberű tarackkal.5 4 Nem hiányoztak a műszaki alakulatok sem, hiszen az ostrom során nem egy műszaki kérdést (pl. a vizek levezetését stb.) kellett megoldani. A sereg utánpótlása is nagy tömeget mozgósított. Növelték számát a Balkánon hozzácsatlakozott martalóccsapatok is.5 5 Ezek csupán a rablási lehetőségek miatt követték a sereget. A martalócok vagy száguldozok voltak a török hadjárat előhírnökei. Rablásaikkal, gvújtogatásaikkal, kegyetlenkedéseikkel jóval a török sereg megérkezése előtt megfélemlítették a lakosságot. A török sereg létszámát Temesvár alatt Forgách Ferenc — Tinódi nyomán5 0 — 160 000 főre teszi,5 7 Castaldo június 24-én a királyhoz intézett jelentésében — egy török fogoly közlésére hagyatkozva 90 000 főre becsüli száz ágyúval és mérhetetlen mennyiségű élelmiszerrel. A tábornok augusztus 1-én Ahmed pasa seregének létszámát — felfelé kerekítve már 100 000 főben állapítja meg.5 8 De a XVI. században a török nem támadott 100 és 200 ezres 52 Islvánjjy Miklós: i. m. 2(31. 1. 53 O. L. Nádasdy-család lt. Missil. Batthyány Ferenc Nádasdy Tamáshoz. Újvár, 1552. aug. 27. „Bassa Budensis profectus cum copiis Agriam obsidere nolle modo atque huic Ahmat Bassa cum exercitu affuturum." 34 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 64. Castaldo Miksához. Kolozsmonostor, 1552. jún. 24. 55 Soós Imre—Szántó Imre: i. m. 46. 1. 56 Tinódi Sebestyén : Az vég Temesvárban Losonczi Istvánnak haláláról, 179 -180. verssor. „Százhatvanezeren basa elerede, Szász taraszk, tizenhat faltörő véle." 57 jForgách Ferenc : i. m. 36. 1. Már Istvánffy Miklós Forgáchnak általa használt kéziratos művére a török sereg létszámáról azt jegyezte meg: Canis credat ! — Kutya higyje ! 58 H, H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 64. Castaldo Ferdinándhoz. Kolozsmonostor, 1552. jún. 24.; uo. Ungarn, 1552. Fase. 66. Castaldo Miksához. Vasteldorf, 1552. aug. 1.; uo. Ungarn, 1552. Fase. 66. Báthori András Ferdinándhoz. Segesvár, 1552. júl. 29.
