Századok – 1971
Tanulmányok - Andics Erzsébet: Metternich és az1830-as évek magyar reformmozgalma 272/II
METTEE NICH ÉS AZ 1830-AS ÉVEK MAGYAR REFORMMOZGALMA 281 Metternich szinte megszállottan sürgette az országgyűlés jóformán példa nélkül álló — erőszakos feloszlatását. „Legforróbb kívánságom" — írja Estei Ferdinándnak , »hogy ennek az országgyűlésnek a feloszlatása mihamarabb megtörténjék . . ." és inti őt, hogy kerüljön minden olyan lépést az ügyek irányításánál, amely alkalmat adna: „az, érzésem szerint elkerülhetetlen célnak, az országgyűlés feloszlatásának az elodázására, vagy akárcsak megnehezítésére" . . .3 8 Egymást követő utasításainak újra és újra visszatérő motívuma: minden engedetlenség feltétlenül megtorlandó. így pl. egyes erdélyi városok „renitens" határozatával kapcsolatban felszólítja Estei Ferdinándot: „intézkedjék, hogy teljes szigorral járjanak el mindazok ellen, akik ezen események elindítói és elősegítői voltak, aminek akkor is meg kell történnie, ha az illető helységek időközben ezeket a határozatokat visszavonták volna".3 9 Másnap, december 7-én arra figyelmezteti, hogy még a látszatát is kerülni kell mindannak, amit „úgv lehetne felfogni, hogy az az ellenzék által a kormánytól kicsikart engedékenység" stb., stb.4 0 Metternich erdélyi politikájában mindvégig a rendőri véna dominált. Nemcsak az ellenzékieknek, de még az ellenzékkel szemben nem elég szigorral fellépőknek is tömeges megfosztása hivataluktól, megfigyelés alá helyezésük, az országgyűlés által az uralkodóhoz kiküldött delegációtól az útlevél megta; gadása, az udvarnak nem tetsző országgyűlési határozatok törvénytelenné nyilvánítása, az erdélyi császári katonaság megerősítése, — ezek azok a rendszabályok, amelyekre Metternich politikai zsenijéből telt. Semmit nem mulasztott el Estei Ferdinánd meggyőzésére, hogy „legfelsőbb helyen" a kíméletlen szigor pártján vannak, kiemelve ezirányú személyes befolyását.4 1 Amikor 1835 január végén megszületett a határozat az országgyűlés feloszlatására, Metternich részletesen instruálja Estei Ferdinándot a királyi rendelkezés végrehajtásának mikéntjére vonatkozólag. A főherceg feladata biztosítani, hogy a rendeknek ne legyen módjuk protestálni, gondoskodnia kell arról, hogy az üléstermet, amennyiben szükséges, erőszakkal is kiürítsék, magában a városban kellő számú katonaság legyen készenlétben.4 2 Ugyanilyen nyomatékkal hívta fel figyelmét a konkrét tennivalókra az országgyűlés szétkergetését követő kivételes állapot idején. Ezek közül a legfontosabbak: szükség esetén Magyarországról és Szlavóniából újabb katonai erők összevonása Erdélyben, megyei és más gyűlések engedély nélkül nem tarthatók, a kritikus helyekre külön megbízottak küldendők, a hivatalnoki karban tisztogatást kell végezni, az ellenállást tanúsítókat le kell tartóztatni, szigorú megfigyelés alatt kell tartani a tanuló ifjúságot, különösképpen a protestáns kollégiumok hallgatóit, de tanárait is, a kaszinók működését figyelni 38 Metternich — Estei Ferdinánd, 1835. jan. 13. OL. В. 50. Estei Ferdinánd bizalmas iratai. E. 97. 39 Metternich — Estei Ferdinánd, 1834. dec. 6. Uo. E. 80. 40 Metternich — Estei Ferdinánd, 1834. dec. 7. Uo. 41 „Wir sitzen täglich in Beratungen über das, was ferner zu geschehen hat . . . Ich bitte Sie gnädigster Herr vollkommen sicher zu sein, dass in dem festesten Auftreten nicht nur Nichts zurückgehen, sondern Alles kräftig und bedacht vorgehen wird . . . Von meiner Seite wird nichts versäumt werden, damit dem festen Gange Regel und Folge gegeben werde." — Metternich — Estei Ferdinánd, 1834. szept. 22. Uo. E. 67. 42 Metternich —Estei Ferdinánd, 1835. jan. 30. Uo. E. 106.
