Századok – 1971

Tanulmányok - Szántó Imre: A Temesvidék és Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben 16/I

20 SZÁNTÓ IMRE i ellen a német fejedelmek előtt az erdélyi eseményekkel, János Zsigmond eltávolításával indokolta. E kiáltványnak az volt a célja, hogy a német fejedelmeket visszafogja a Ferdinándnak nyújtandó török elleni segítség megadásától.2

0 Móric szász választó elfoglalta az ehrenbergi szorost, Tirol kapuját, május 18-án Reutte-nél megtámadta a gyülekező császári sereget és nagy veszteségeket okozott neki. Május 22-én már csak két órányi járásra tartózkodott Innsbrucktól. A császár, aki köszvénytől betegen ebben a városban tartózkodott, és öccse, Ferdinánd, majdnem kíséret nélkül volt kénytelen éjszaka menekülni a Juli Alpok úttalan magaslatain. A Brenneren át Villachba mentek.21

Ez a menekülés szinte testben-lélekben megtörte V. Károlyt. Belefáradva a német anarchiával folytatott reménytelen küzdelembe, öccsére, Ferdinándra bízta az ügyek rendezését, aki felajánlotta, hogy közvetíteni fog császári bátyja és a szász választó között.2

2

A Passauban összegyűlt (többnyire egyházi) fejedelmek a beteg és elkeseredett császárt hosszú ideig nem tudták rávenni, hogy Móriccal egyezkedjék. Végül is csak sikerült Ferdinándnak bátyját engedékenységre bírni. A szász választó által előírt feltételek alapján 1552. július 7-én Passauban fegyverszünetet kötöttek. A császár a passaui szerződésben a következő birodalmi gyűlésig biztosította a fejedelmek szabad vallásgyakorlatát s Fülöp hesseni gróf szabadon bocsátását. Szász Móric kötelezte magát, hogy Ferdinándot segíti a török ellen; a protestáns had jórésze Magyarországra indul.24 Míg Magyarországon 1552 nyarán az egyik vár a másik után került török kézre, Ferdinánd külföldön időzött s a németországi ügyekkel foglalkozott.24 Veszprém elestének hírére a magyar helytartóság június 11-én könyörögve kérte a Passauban tanácskozó német birodalmi rendektől a török ellen ,,Németország legbiztosabb paizsa" számára a segítséget.2

5

Mivel azonban a császár háborúban állt a német rendekkel és a franciákkal, Ferdinánd — mint nővérének bevallotta - ilyen körülmények között nem tudott Magyarországon segíteni.2

6 20

Karácson Imre: A francia—török szövetség működése Erdély különválasztására 1551 után. Századok, 1909. 419. 1. 21

Buchholtz: i. m. Bd. VII. Wien, 1836. 74 — 75. 1. Miksa főherceg 1552. máj. 31-én Bécsből tudósítja Castaldot, hogy a császár Móric szász választó közeledtére kénytelen volt Innsbruckból éjjel elmenekülni: T. T. 1891. 152. 1. 22

Buchholtz : i. m. Bd. VII. Wien. 1836. 53. 1. 23 Fr. Chr. Schlosser: Weltgeschichte für das deutsche Volk. Zweite Ausgabe. Bd. X. Oberhausen—Leipzig. 1872. 200—203. 1.; Marczali Henrik: i. m. 276 — 277. 1.; 0. Fischer : Persönliche Stellung und politische Lage Ferdinand I. während der Passauer Verhandlungen. Wien. 1952. Diss.; Julius Witter: Die Beziehungen und Verkehr des Kurfürsten Moritz von Sachsen mit dem römischen Könige Ferdinand seit dem Abschlüsse der Wittenberger Kapitulation bis zum Passauer Vertrage. Neustadt, 1889-24

H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 66. Miksa főherceg Ferdinándhoz. Bécs, 1552. júl. 7.; uo. Ungarn, 1552. Fase. 66. A győri püspök Ferdinándhoz. Pozsony, 1552. júl. 20. 25

H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 64; T. T. 1892. 154. I. A locumtenens és a kancellár levele a német fejedelmekhez. Pozsony, 1552. jún. 11. „Tutissimus enim Gerinaniae clipeus fuerat Hungaria." 26

Acsády Ignác: Magyarország három részre oszlásának története. Bpest. 1897. 318. 1. Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története. V.; Forgách Ferenc: Magyar históriája 1540—1572. Moniunenta Hungáriáé Historica XVI. Második osztály: írók. Pest. 1866. 57. 1. Úgy látszott, hogy a király „inkább reményt és bőséges ígéreteket tud pillanatnyilag nyújtani, mint erőt és segítséget".