Századok – 1971
Tanulmányok - Szántó Imre: A Temesvidék és Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben 16/I
18 SZÁNTÓ IMRE i rállyal 1544 szeptemberében megkötött crespyi béke után vállalkozott V. Károly császár a protestáns fejedelmek elleni hadjáratra.7 Megnyerte a becsvágyó Móric herceget, a szász választó unokaöccsét, Hesseni Fülöp sógorát, akinek titokban odaígérte János Frigyes választó süvegét és megindította Szászország és Hessen ellen a háborút. V. Károly a szász választót és a hesseni grófot mint lázadókat birodalmi átokkal sújtotta. A Mühlberg melletti csatában 1547. április 24-én legyőzte János Frigyes szász választót, s megtörte a schmalkaldeni szövetség erejét. A fogságba esett János Frigyes lemondott a választófejedelemségről és azt Móricra ruházta a császár. így szállott át a szász választó méltósága a Wettin családnak ifjabb (Albertin) ágára. Bár V. Károly császár és a katolikusok legyőzték a protestáns fejedelmeket, ez а győzelem nem volt végleges. A vallási kérdést a császár katonai sikere, János Frigyes elfogatása és Hesseni Fülöp feltétlen megadása nem hozta közelebb a megoldáshoz. Az 1547/48. évi birodalmi gyűlésen V. Károly teljes hatalmában, dicsősége tetőpontján jelenhetett meg. Most arra fordította figyelmét, hogy a zsinat és a pápa (III. Pál) nélkül hozza közelebb a protestánsokat a régi egyházhoz. A zsinat döntéséig a protestáns vallást erősen korlátozó ideiglenes („Interim") — szabályozást fogadtatott el (1548. május 13.). A vallási „modus vivendi"-nek „Interim" néven ismert terve a császár szemében arra szolgált, hogy Németországot vallásilag egyesítse és a pápától függetlenebbé tegye. Az ,,Interim"-et azonban nemcsak protestáns, hanem katolikus részen is ellenezték és támadták. A katolikus fejedelmek azt követelték, hogy az „Interim" érvénye csak a protestánsokra terjedjen ki. Dél-Németország nagv városaiban csakhamar sikerült az „Interim"-et életbe léptetni, ellenben Észak-Németországban bevezetése nagyobb nehézségekbe ütközött.8 Amikor Szász Móric a császár pártján ostrom alá vette a protestánsok utolsó szabad városát, Magdeburgot is, a német rendek a „deutsche Libertät" jelszavával felzúdultak V. Károly ellen.'J A katolikus fejedelmek egy része is csatlakozott a császárral szemben álló táborhoz. Ezek megnyerték Szász Móricot, aki a szász választófejedelemség elnyerése után elárulta a császárt és a fejedelmi ellenzék élére állt.1 0 Fráter György országegyesítő politikája a francia török szövetségesek részéről a leghevesebb ellenállásba ütközött. Sem Franciaország, sem Törökország nem nyugodott bele a Habsburg-hatalom újabb növekedésébe. Amikor György barát létrehozta a megegyezést Ferdinánd és Izabella között, II. Henrik francia király megújította a szövetséget Szulejmán szultánnal és háborúra biztatta a törököt a Habsburgok ellen.1 1 A török elfoglalta Tripoliszt12 és 1551 őszén Szokolovics Mehemed beglerbég vezetésével újabb hódító hadjáratot intézett Magyarország ellen. Szász Móric 1551. október 5-én Friedwald-7 Fernand Braudel : i. m. Tom. 2. 225., 242. 1. 8 Marczali Henrik: A reformatio kora. Nagy Képes Világtörténet. VII. Bpest. é. n. 263 — 265., 273 — 277. 1.; Semjonow, IV. F.: Geschichte des Mittelalters. Berlin, 1952. 317—318. 1.; Fischer, H. A. L. : Europa története. I. Bpest. é. n. 494 — 496. 1.; Hajnal István: Az újkor története. Bpest. é. n. 189—190. 1.; Világtörténet. IV. Bpest. 1963. 181 — 182. 1. 9 Fernand Braudel: i. m. Tome 2. 231 — 238. 1. ' 10 Sértette őt, hogy V. Károly császár súlyos börtönben tartotta Fülöp hesseni grófot. 11 Károlyi Árpád: Fráter György levelezése és egyéb őt illető iratok 1535—1551. Történelmi Tár (a továbbiakban: Т. T.), 1880. 90. 1. Fráter György Ferdinándhoz. Szászsebes, 1551. júl. 12. 12 Fernand Braudel: i. m. Tome 2. 238 — 242. 1.
