Századok – 1971

Történeti irodalom - Budapest történetének bibliográfiája. VI. köt. Kultúra. (Ism. Szilágyi János) 190/I

232 KRÓNIKA 150 ÉVE SZÜLETETT ENGELS FRIGYES Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban Az évforduló alkalmából rendezett kiállítást az MSzMP KB Párttörténeti Intézete és a Kossuth Könyvkiadó közreműködésével a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum munkatársai készítették el. A kiállított anyag — egy-egy nagyobb egységbe foglalva — végigkíséri Engels életének jelentősebb eseményeit, nagyobb fordulóit. Az első nagyobb rész Engels ifjúságát mutatja be angliai utazásáig, a kiállított fotók, rajzok, térképek pedig a kor — 1815 utáni — Európájáról igyekeztek képet adni, érthetőbbé, szemléletesebbé tenni azt a szűkebb és tágabb környezetet, ahonnan a munkásmozgalom egyik nagy teoretikusa elindult. így térképen illusztrálták az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság számának növekedését, a jelentősebb gyáralapításokat - főként, a későbbi Németország területén. Fotón láthattuk Engels barmeni szülőházát és egy ifjúkori képét . Másolaton mutatták be első ifjúkori publicisztikai munkájának, a „Wuppertali levelek"-nek a Telegraph für Deutschland 1839 márciusi számában megjelent egy részletét. Más levélrészletek jól érzékeltették az ifjú Engels sziporkázó szellemességét, pl. az 1842. ápr. 16. keltezésű berlini levelében egy Liszt-hangverseny kapcsán kíméletlen gúnvnyal ecseteli a „jobb társaság" sznobizmusát,. Az első rész a kölni Rheinische Zeitungban megjelent cikkekből vett válogatással, Köln korabeli rajzának — benne a szerkesztőség épületével — bemutatásával zárul. Az újság szerkesztőségében találkozott először 1842 novemberében Marx és Engels. A második nagyobb rész az Engels életére döntő hatású angliai két évvel — 1842 — 44 — foglalkozott. Manchesterbe az „Ermen and Engels" gyárba küldte őt apja, aki agyárnak főrészvényese volt. Térképen, rajzon és fotón ábrázolták a gyárat és az általa elfoglalt területet a korabeli városban. Itt Engels bejárta a piszkos városnegyedeket, beszélt munkásokkal, elolvasott mindent, ami a munkásosztály helyzetével foglalkozott. E tanulmányoknak volt, gyümölcse az 1845-ben megjelent „A munkásosztály helyzete Angliában" című munkája. Angliában olvasta el a klasszikus polgári közgazdászok munkáit, ismerkedett meg az utópista szocialista tanokkal, kapcsolatot keresett és talált a chartista mozgalom vezetőivel. A műből kiválasztott részletek, fotók, rajzok, térképek tették szemléletessé a korabeli Anglia munkásainak helyzetét. E részen belül külön egységet alkottak a reformkori Magyarországon megjelent munkák, melyek szintén Angliával foglalkoztak. így helyet kapott Lassú Istvánnak „Nagybritannia statisztikai és históriai leírása" (Pest, 1827), Gorove Istvánnak „Utazás külföldön" (Pest, 1844) és Tóth Lőrinc „Üti tárca" (Pest, 1844) c. munkája, valamint Győry Sándornak a Tudornánytárban 1834-ben megjelent írása az angol munkásnyomorról . Engels munkája nagy érdeklődést keltett Európa-szerte, s híre hamarosan eljutott Magyarországra is, mert a könyvet kiadó lipcsei Wigand egyben a tiltott reformkori magyar röpiratok megjelentetője is volt. A „Budapesti Híradó" 1845. december 19-i számában bukkant fel először Engels neve. A „Hetilap" 1846. augusztus 14-i számában már fordítástöredéket is közölt. A „Nemzeti Újság" 1847. április 30-i és május 4-i száma K. F. — Kállay Ferenc — aláírással közölt értekezése Engels munkájának helyenként, szószerinti fordítása, máshol kivonatolása. Mint érdekességet említjük meg, hogy a korabeli magyal- lapok következetesen Engelnek írták Engels nevét arra gondolva, hogy a névvégi .s genitivust jelöl. Érdekes darabja a kiállításnak a „Pesti Napló" 1854. február 8., 11. és 14-i számaiban megjelent, Kemény Zsigmond cikksorozatából kinagyított, részletek, melyekben Engels munkájából szószerint átvett részeket olvashattunk, de a szerző egyszer sem hivatkozott forrására. A kiállítás újabb része az 1844 - 48 közötti időszakot ölelte fel, a Marx-szal együtt kidolgozott munkák bemutatásával. Engels 1844-ben, Párizsban találkozott Marx-szal, s hosszú beszélgetés után megállapították, hogy különböző úton, de ugyanarra a következtetésre jutottak minden elméleti kérdésben. Ekkor határozták el, hogy ezután együtt fognak dolgozni. Munkájuk első közös darabja a „Szent család . . ." volt. Engels 1845-ben Brüsszelben telepedett le, s itt Marx-szal — aki már előtte odaköltözött — elhatározták, hogy a „. . . német filozófia ideologikus felfogásával szemben a . . . (maguk) ellentétes felfogását . . ." kidolgozzák. Ennek nyomán született meg a „Német ideológia". A kiállításon láthattuk a kézirat egy-egy kinagyított oldalát, s az Engels által készített rajzokat azokról, akikkel a mű polemizált. E korszak egyik kétségtelenül legjelentősebb alkotása a Kommunista Kiáltvány. Keletkezésének folyamatát", eredeti