Századok – 1971

Folyóiratszemle - Kernek; Sterling: A brit kormány reakciói Wilson elnök 1916 decemberi „béke”-jegyzékére 1324/VI

BIBLIOR GRÁFIA 1435 Havas László: Verrôs et les cités de Sicile. AClassD. 5. 63-75. 1. Hering, Wolfgang: Geographie und römische Politik. Bermerkungen zur Beschreibung Galliens bei Strabon. AClassD. 6. 45-51. 1. Kákosy László: Még egyszer a Cheopspiramis feltöréséről és lezárásáról. AT. 1969. 16. évf. 2. sz. 195 — 198. 1. Kákosy László—Varga Edit: Egy évezred a Nílus völgyében. Memphisz az Obirodalom korában. Bp. 1970, Gondolat. 286 1., 50 t. Kotula, T.: Firmus, fils de Nubel, était-il usurpateur ou roi des Maures? AA. 1970. 18. tom. 1 — 2. fasc. 137—146. 1. Kozma Béla: Der historische Weg des Arianismus. AUSBhist, 11. 239 — 250. 1. Kreissig, H.: Die landwirtschaftliche Situation in Palästina vor dem Judäischen Krieg. AA. 1969. 17. tom. 1 — 2. fasc. 223 — 254. 1. Makkai László : Az ókori Marseille fölfedezése. É1T. 1970. 25. évf. 20. sz. 934 — 940. 1. Markó Iván : Mértékrendszerünk legrégibb ősei. Szabványosítás. 1970. 22. évf. 4. sz. 168 — 170. 1. Maróti E[gon~]\: Die zeitgenössische warenproduzierende Landwirtschaft in der Sicht Varros. AA. 1970. 18. tom. 1—2. fasc. 105-136. 1. Mócsy András: Gesellschaft und Romanisation in der römischen Provinz Moesia Superior. /Übers.: Verfasser./ Bp.—Amsterdam 1970, Akad. Kiadó-Adolf M. Hakkert Verl. 284 1. Németh Béla: Pax — a feature of Cicero's person. AClassD. 5. 77 — 81. 1. Platón: Az állam. [Politeia]. Részletek. Vál., bev., jegyz.: Sándor Pál. (Ford. Jánosy István) 2. kiad. Bp. 1970, Gondolat. 285 1. Santarcangeli, Paolo: A labirintusok könyve. (II libro dei labirinti.) Egy mitosz és egy szimbólum története. — (Függelék: A labirintus témájával kapcsolatos irodalmi Szemelvények. Ford. Karsai Lucia.) Bp. 1970, Gondolat. 365 1., 40 t. (Sarkady János) : Gazdasági élet az ókori Görögországban. (Összeáll., bev., magyarázatok, jegyz.: Sarkady János.) Bp. 1970, Gondolat. 256 1., 8 t. /Európai antológia. Görögország./ Sarkady János : Die Kalendergruppen Nordund Mittelgriechenlands. AClassD. 6. 9-16. 1. Sarkady J[ános]: Die Theseus-Sage und die sog. theseische Verfassung. AA. 1969. 17. tom. 1 — 2. fasc. 1 — 10. 1. Tacitus összes művei. (Taciti opera omnia.) 1—2. köt. (Ford. Borzsák István, jegyz. Zsolt Angéla.) Bp. 1970, M. Helikon-Európa. 1031 1. /Bibliotheca classica./ Tegyey Imre : Messenia and the catastrophe at the end of Late Helladic III. B. AClassD. 6. 3 — 7. 1. Tegyey Imre : Some aspects of Mycenaean archives and economy. AClassD. 5. 129—132. 1. Tóth András: Orvostörténelem az Anabasisz lapjain. OH1. 1970. 111. évf. 28. sz. 1651 — 1653. 1. Varga Csaba: A praeambulumok problémája ós a jogalkotási gyakorlat, ÁJ. 1970. 13. évf. 2. sz. 249 — 307. 1. Wenig, Steffen: A nő az ókorban. (Ford. Székely András.) Bp. —Lipcse 1970, Corvina— Ed Leipzig. 58 1., 56 t. b) Ismertetések Appianos: A római polgárháborúk. 1 — 2. Ford. és bev. Hahn István. Ismerteti: Maróti Egon. AT. 1970. 16. évf. 2. sz. 227 — 228. 1. Bajusz Ferenc: Az ókori rabszolgák helyzete ós sorsuk alakulása a kereszténység hatása alatt. Bp. 1969. — Ismerteti: Koncz Sándor. ThSz. 1970. 13. évf. 9—10. sz. 299—301. 1. Rabszolgák az ókori Rómában. Összeáll. Maróti Egon. Bp. 1969. — Ismerteti: Szilágyi Mária. AT. 1969. 16. évf. 2. sz. 228-229. 1. A régi Róma napjai. Szerk. Szepessy Tibor. Bp. 1968. — Ismerteti: Borzsák István. AT. 1969. 16. évf. 2. sz. 234 — 235. 1. Ritoók Zsigmond—Sarkadi János—Szilágyi János György: A görög kultúra aranykora. Bp. 1968. — Ismerteti: Hegyi Dolores. AT. 1969. 16. évf. 2. sz. 221 — 222. 1. Studien zur Geschichte und Philosophie des Altertums. Bp. 1968. — Ismerteti.: Castiglione László. AAr. 1970. 22. tom. 1 — 4. fasc. 451-455. 1. Suetonius: Caesarok élete. Ford, és utószót írta: Kis Ferencnó. Bp. 1961. — Ismerteti: Maróti Egon. AT. 1969. 16. évf. 2. sz. 230-231.' 1. Szabó Árpád: Anfänge der griechischen Mathematik. Bp. 1969. — Ismertetik: Alpár László. MT. 1970. 25. évf. 7 — 8. sz. 616 — 622. 1.; Vekerdi László. AT. 1969. 16. évf. 2. sz. 222 — 227. 1. Ürögdy György: Róma kenyere, Róma aranya. Bp. 1969. — Ismerteti: R. Pető Mária. AtSz. 1969. 11. évf. 3—4. sz. 576-577. 1.