Századok – 1971

Folyóiratszemle - Dimitrov; I.: A „Zveno” Népi Szövetség 1308/VI

1308 FOLYŐIRATSZF.MLE I. Dimitrov: A „Zveno" Népi Szövetség (1944. okt. 1.—1949. febr. 19.) A Bulgáriában lezajlott szocialista forradalom egyik sajátossága, hogy a népi demokratikus hatalom kezdeti szakaszán a Hazafias Frontban, а ВКГ irányításával más pártok is részt vettek. A „Zveno" NSz nem volt a legjelentősebb ós legbefolyásosabb párt, de a Hazafias Fronton belül arra törekedett, hogy kizárólag ő képviselje a burzsoá osztályt. Ebben az értelemben története a burzsoá osztály és polgári értelmiség egy részének a polgári demokráciától ós gazdasági liberalizmustól a proletárdiktatúrába való átmenetét ós a szocializmus építésébe való bekapcslódását tükrözi. Az átmenetben döntő szerepet játszott az országban végbemenő forradalmi átalakulás és a BKP-nak a koalíciós pártokkal szemben tanúsított türelmes lenini taktikája. A tanulmány a „Zveno" NSz történetét önálló politikai párttá alakulásától (1944. okt. 1.) ismerteti és elemzi. Az ellenállás idején a Hazafias Frontban ez a csoport aktívan együttműködött a BKP-val. A párt történetét a szerző három szakaszra osztja. Az első szakasz a párt megalakulását, szervezeti kiépülését, politikai programjának kidolgozását és a párton belüli irányzatok létrejöttét foglalja magában. A „Zveno" kis létszámú, gyenge társadalmi befolyással rendelkező párt volt. Létszáma és szociális összetétele pontosan nem ismeretes, de a szerző szerint 1945-ben kb. 14—15 000, 1946-ban kb. 50 000, 1947-ben 15—16 000 tagja lehetett. Vezetői a polgárság és értelmiség képviselői voltak, a középszintű és helyi vezető szerveiben több nagy politikai gyakorlattal és reális érzékkel rendelkező személy található. A tagság legnagyobb, egyben legbefolyásosabb része tisztekből, kereskedőkből, hivatalnokokból és az ún. szabadfoglalkozásúak -ból (főleg ügyvédekből) állt. Ideológiai ós politikai irányvonalát nagyjában a következőképpen lehet meghatározni. Külpolitikai téren a Szovjetunióval való legszorosabb kapcsolatokra, belpolitikai téren a BKP-vel való együttműködésre törekedett, amíg azonban a párt baloldala elismerte a kommunisták vezető szerepét az országban, addig a párt többi irányzata ezt az együttműködést elkerülhetetlen szükségszerűségnek tekintette a fasisztaellenes koalíció keretein belül. Ez utóbbi rész nagyon aggódott a BKP erősödő vezető szerepe miatt és azzal vádolta a kommunistákat, hogy kisajátítják a hatalmat. Gazdasági téren a magántulajdonon alapuló „haladó gazdasági liberalizmus" híve volt. Programjának mindig a Hazafias Front Kormányának 1944. IX. 17-i programját vallotta. A szerző részletesen ismerteti a párton belül, főleg a burzsoázia érdekeit erősen védelmező jobboldal és a BKP-hoz nagyon közel álló baloldal közötti harcot. A „Zveno" történetének második szakaszában, amely az 1945-ös parlamenti választásokkal kezdődik, az országban működő jobboldali erők nyíltan felléptek a Hazafias Frontban tömörült pártok egysége ellen. Anglia ós az USA erélyes közbeavatkozása miatt augusztus 25-én elhalasztották a választásokat. Az ellenforradalmi erőket felbátorította a nyugati hatalmak magatartása, és létrehozták ellenzéki pártjaikat. Hasonlóképpen nőtt a „Zveno" jobboldalának aktivitása. Bár a párt KB-nak augusztus 30-i ülésén, K. Georgiev beszámolójában továbbra is a Hazafias Fronttal való együttműködés mellett szállt síkra, az ülés hangneme ellenzéki szellemű volt. A reakciós erők úgy vélték: létrejöttek a kedvező feltételek Bulgária külpolitikájának a polgári demokrácia és a tőkés nyugat felé orientálásához. A BKP akkori erőfeszítései főleg a Hazafias Fronthoz ós a BKP-hoz hű Földműves Népi Szövetség (FNSz) helyzetének megerősítésére irányultak, mivel az ellenzék kiválása után meggyengült ez a párt. Ugyanakkor erősítette kapcsolatait a „Zveno" baloldalával is.