Századok – 1971

Történeti irodalom - Intyernacionaliszti Trudjacsihszja zarubezsnih sztran – ucsasztnyiki borbi za vlaszty szovjetov (Ism. Józsa Antal) 1280/VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1281 a haladó és a reakciós, a forradalmi és az ellenforradalmi irányzatait együtt kölcsönhatásukban mutatják be. Az említett fejezetek áttekintik Oroszország ideiglenes lakosságának — melyen a szerzők hadifoglyokat, külföldi munkásokat, menekülteket stb. értenek — az életkörülményeit a világháború első három évében, szerepüket a termelésben, a sztrájkmozgalmakban. Betekintést engednek a cárizmus és az antanthatalmak hadifogoly politikájába. Bemutatják, miként osztják meg nemzetiségi alapon az osztrák-magyar csapatok fogságba esett katonáit. A magyarokat és németeket mint megbízhatatlanokat messze keletre szállítják, a szlávokat, románokat, olaszokat kedvezőbb körülmények közé helyezik. Egy részükből a legálisan működő burzsoá nacionalista szervezetek segítségével önkéntes alakulatokat szerveznek. Meggyőzően bizonyítják, hogy a cárizmus bukása után az ideiglenes kormány nem csökkenti, hanem az antant támogatásával fokozza a hadifoglyokból alakított délszláv, lengyel, csehszlovák, román csapatok szervezését. A lengyel, a finn és az orosz forradalmi munkásmozgalom közvetlen kapcsolatai évtizedek során a közösen vívott harcokban kovácsolódtak ki. A hadifoglyok esetében az orosz munkásmozgalommal való kapcsolatfelvétel és az együttműködés nehezebben és később kezdett kialakulni. Lenin pártjának illegalitásba kényszerített harcosai ós a hadifoglyok baloldali szocialista elemei kölcsönösen keresték és találták meg a kapcsolat fonalát. Az egyes nemzetiségek esetében azonban a lehetőségek tekintetében jelentős eltérés mutatkozott. Míg a cárizmus megdöntése után a csehszlovák, délszláv, lengyel, román szociáldemokraták viszonylag szabadon szervezkedhettek, a magyarok és németek nem rendelkeztek ilyen lehetőségekkel. Az utóbbiak csakis olyan szervezetekhez csatlakozhattak, melyek nem nemzeti alapon keletkeztek. Viszont az ideiglenes kormány — gyakran a kémkedés vádjának hangoztatásával — még a hadifogoly szakegyleteket is — nem beszélve a rosztovi bolsevik jellegű pártszervezetről — feloszlatta. Az októberi forradalom után gyorsan megváltozott a helyzet. A szovjethatalom emberi viszonyokat, politikai jogokat biztosított nemzetiségi különbség nélkül — az ellenforradalmi érzelmű tisztek kivételével — valamennyi hadifogolynak. Megnyíltak a lehetőségek a többszázezer főt számláló német és osztrák hadifogoly tömegek forradalmi szervezkedése előtt is. Ekkor bontakozik ki viharos gyorsasággal Kim Bélának és az internacionalisták más vezetőinek szervező és propagandista tevékenysége. Oroszország-szerte gomba módra szaporodnak a szovjethatalmat támogató, szocialista hadifogoly-bizottságok, szervezetek. A breszt-litovszki fegyverszünet előtt és a béketárgyalások alatt az antantbarát burzsoá nacionalista szervezetek, a délszláv, a román, a csehszlovák stb. önkéntes alakulatok parancsnokságai szemben álltak a szovjet kormány békepolitikájával. Ez meggyorsította a légionáriusok sorainak a felbomlását s az orosz hadsereg forradalmasodását is. Századok, zászlóaljak, ezredek álltak át a bolsevikok oldalára. Az alakulatok fennmaradása érdekében a nacionalista vezetők meghirdették az orosz belügyekbe való be nem avatkozás politikáját és siettették a csapatok kivonását a forradalmi Oroszország területéről. A német és osztrák-magyar csapatok 1918 februári támadása átmenetileg átrendezte a frontokat. Az antantbarát nacionalisták megmutathatták, hogy Oroszország területén is készek harcolni a központi hatalmak kormányai ellen. Ezzel egyidőben a császárhű német, osztrák, magyar tisztek, — akik a forradalomban Oroszország gyengeségét látták és egy győzelmes békediktátumot vártak, — nyíltan összeütközésbe kerültek a hadifogoly forradalmi szervezetekkel, melyek nemcsak együttérzésükről biztosították Lenin kormányát, hanem kimentek a harctérre, hogy fegyverrel szálljanak szembe saját hazai imperialista kormányaik csapataival. A német békediktátum aláírása ismét új helyzetet teremtett. Egyrészt lehetővé