Századok – 1971
Történeti irodalom - A Tanácsköztársaság története Borsodban és Miskolcon. A Tanácsköztársaság Somogyban (Ism. Szabó Ferenc) 1269/VI
TÖRTÉNETI IRODALOM 1269 helyezése kívánná. Elsősorban annak az általánosabb érvénnyel, összefoglalóan való tárgyalását hiányolhatja az olvasó, hogy a magyar társadalom különböző erői milyen rendező elv alapján tömörültek politikai párt keretekbe ; közelebbről a magyar burzsoázia, a közép- és kispolgárság, a demokrácia potenciális bázisául szolgálható középrétegek politikai orientálódását milyen fő vonalak irányították, határolták. Inkább maga az anyag, mint az értékelő összegezések mutatják, hogy a polgári demokrácia programja és képviselete nem egyetlen pártban öltött testet, hogy a Polgári Radikális Párt befolyása — a magyar társadalom s a polgárság szerkezetével, helyzetével összefüggésben — nem érhetett fel Károlyi pártjának súlyával, még akkor sem, ha eltekintünk Károlyi Mihály kiemelkedő alakjának ós egyéniségének szerepétől. Mindezzel összefüggésben lett volna hasznos, ha a politikai erők, pártok, programok formálódásával, megfogalmazásával kapcsolatban többet adott volna a szerző az előzményekről, az egyes pártok társadalmi bázisáról. A kötetben feltárt anyag kétségtelenné teszi, hogy a polgári pártok, a polgári demokrácia erői szerették volna megelőzni, elkerülni, reformokkal helyettesíteni a forradalmat. Gazdag részletek ismertetik az egész polgári jobbratolódás folyamatát. Éppen ezért is nagyobb súllyal lehetett s kellett volna érzékeltetni annak az ellentmondásnak a jelentkezését, amely a magyar polgári demokratikus forradalom bizonyos megkésettségéből, erőinek gyengeségéből és reformizmusából, valamint abból következett, hogy ezeket az erőket nem egy polgári baloldal szorította, sürgette cselekvésre, hanem egy a proletárdiktatúra felé tendáló radikális, baloldali tömegmozgalom. A magyarországi erőviszonyok kettősségének szükségszerűen kellett mutatkoznia a polgári pártok, politikai csoportok magatartásában, felgyorsult jobbratolódásában, a radikalizmustól való visszariadásában. Néhány ponton — megítélésem szerint — vitathatók a szerző megállapításai; máshol helyzetrajzát kissé leszűkítettnek, egyoldalúnak érezzük. (Pl. 11., 26 — 27. old., a magyar és nem-magyar nemzeti tanácsok összevetése stb.). Összegezve azonban azt lehet megállapítani, hogy Mérei kötetét nemcsak az 1918 történetével foglalkozók hasznosíthatják igen jól, hanem az ellenforradalmi korszak kutatói is. A kötet ugyanis bizonyos szempontból előtörténetét adja az ellenforradalmi korszak pártjainak, előéletét sok jelentős politikai figurájának. L. NAGY ZSUZSA A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETE BORSODBAN ÉS MISKOLCON Szerkesztette: Lehoczky Alfréd (Miskolc, 1969. 305, 1. + 44 1. képmelléklet. Miskolc Megyei Jogú Város Tanácsa VB. kiadása) A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG SOMOGYBAN Szerkesztette: Kanyar József (Kaposvár. 1969. 344 1. + 32 1. képmelléklet. MSzMP Somogy Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága) Kötetek, tanulmányok impozáns sora jelzi, s közhelynek számít mái', hogy az első magyar proletárdiktatúra félszázados jubileuma — mint minden hasonló nagy évforduló — rendkívül kedvező körülményeket teremtett a helytörténetírás számára. Az igény és a feladat, továbbá a tényleges, eléggé körülhatárolt lehetőségek összhangjának megteremtésére képes megyékben a többirányú célkitűzést jól szolgáló, jelentős eredményeket 10 Századok, 1971/6
