Századok – 1971
Közlemények - Horváth Zoltán lásd Duczynska Ilona - Kárpáti Endre: Madzsar József moszkvai leveleiből 105/I
114 KÁRPÁT 3 ENDRE kanyargó lépcső vitt fel), de ebben néhány ajtóval, oszloppal, a díszletekre vetített ablakkal, néhány bútordarabbal, de különösen spanyolfalakkal érdekesebbnél érdekesebb színpadokat varázsolt. A színpad kiesi, de volt egy bálterein, ahol a háttér öt hatalmas tükör volt, ebben természetesen minden duplán látszott, ami maga is érdekes volt, de a színpad egyszerre hatalmas teremmé lett. A jelenetek között csak egy vékony függönyt húznak a színpad elé, azon keresztül sziluettekben meglátszik a díszletezők munkája. Minden a leggondosabban korhű, a bútorok legnagyobb része eredeti, metszett színes kristályüvegekkel terített asztal stb. A színészek játéka nem volt valami különös, régies, kissé patetikus szavalás. Igaz, hogy verses darab. De a zsidók1 3 jobban játszanak. Ha sikerült jegyet kapni, ma megnézem a cigányoknál1 4 Carment. Voltam templomban, olyanban, amelyik nyitva van, itt úgy hívják: dolgozó templom. Véletlenül bukkantam rá, az egyik főutca közvetlen közelében, a város legbelsejében. Hallatlanul díszes templom, teljesen bearanyozva, rengeteg ikon, mindegyik előtt színes mécs, sok gyertya, nagy villanycsillárok. Valami nagyobb ünnep lehetett, mert egész sereg pap misézett, négyszólamú vegyeskai' énekelt, nagyon jól, kétségtelen, hogy jó karmester vezetése alatt sokat gyakorolhatnak. A bejárat mellett 8 koldus ült, azonkívül elkerített íróasztal, ahol a hivek adományait veszik át. A templomban lehetett vagy 60 -80 ember, nagy többségben nők, fiatal nagyon kevés, a férfiak nagyszakállú öregek. A vallás itt már nem játszik komoly szerepet. A kegyelemdöfést a naptárátalakítás adta meg. Itt most minden hónap В., 12., 18., 24. és 30-a szünnap, amikor a hivatalok be vannak zárva, bizonyos gyárak is, de persze sok üzem folytonosan dolgozik. Ezért senki se tudja, mikor van vasárnap. Beszéltem egy házt. alkalmazottal, aki volganémet, azt mondta, hogy szokott templomba járni, karácsonykor is volt, azóta nem, mert külön naptárt kellene tartani, mikor van vasárnap. Azelőtt minden vasárnap ment. Mészáros Lacika pár napja elutazott Krunzéba, a Kirgiz közt. fővárosába, vagy öt napi út. Ott lesz egy esztendeig, kapott egy sereg megbízást. Boldog a mongol arcokkal. Nagyon elismerik a tehetségét, itt csinált reliefeket a Lenin-múzeumba. Családja karácsony óta itt van, 15-én mennek utána. Télen csinál itt egy kiállítást, arra szeretné megkapni az én fejemet is, de erről lebeszéltem, nem szeretném kitenni a küldés bizonytalanságainak. Beszéljetek kérlek Karpellel,1 5 nem kellene-e nekik tudósítás innen. Természetesen csak riportokról lehetne szó, művészi, kulturális eseményekről, van sok szenzációs orvosi felfedezés (pl. cornea átültetés halottak szemeiről), ami a közönséget nagyon érdekelné. Természetesen tisztában vagyok az ő felfogásukkal, tudom, mit lehetne írni, a nevemnek nem kellene szerepelni, főként azért csinálnám, mert a honoráriumért magyar könyveket szeretnék rendelni, amire itt nehezen adnak valutát. Ha elvi kifogásuk nincsen, küldenék próbára egy-két riportot. Ha Gergellyel beszélsz, kérlek, küldj vele 2 — 3 tekercs filmet (nem panchrot), az itteni filmek még nem olyan jók. A viharkabátot nem tudom érdemes-e küldeni. Egyébként van minden. Az egészségem továbbra is jó. A koszt sem árt meg, pedig ettől egy kicsit féltem, eddig a legcsekélyebb zavar se volt. A régi és új ismerősök nagyon kedvesek, eddig talán kétszer, vagy háromszor vacsoráltam a szállodában, mindig meg vagyok híva. lla1 G nem jön. Sajnálom, mert nagyon rossz viszonyok között van odahaza. Ha végkétségbeesésében esetleg hozzátok fordulna (amit nem hiszek), kérlek tegyétek meg érte, amit lehet. I'ikit" csókolom, hangversenyen még nem voltam, de ha leszek, írni fogok neki is. Nagyon várom már a táviratot. Csókollak ezermilliószor Kisapa 13 Moszkvai Zsidószínliáz. Moszkvában a forradalom utáni években két zsidószínház alakult. A Moszkva Akadémiai Zsidószínház (Zsidó kamaraszínház), melynek nyelve a/, lin. ukrajnai jiddis; s a Habima Színház, mely a legjelentékenyebb hébernyelvíi színházi vállalkozás. Jelentós külföldi turnékat bonyolítottak le. A Habima színház a zsidó nemzeti színház gondolatát valósítja meg. Kifejezőkészségük, átélésük magasszínvonalú. Az 1917-ben megindult kezdeményezésüket színház létrehozására a kiemelkedő rendező, Sztanyiszlavszkij is támogatta, amikor Vaehtangovot rendezőként adta e színházhoz. 14 Moszkvai Cigányszínház. A színház 1930-ban alakult meg cigány értelmiségiek kezdeményezésére „Indo-Romen Stúdió-Színház" néven; kezdetben mint amatőrcsoport színiláza. később állami színházzá lett. Első bemutatót 1931 decemberében tartották Germano „Nomádélet" c. darabjának színrevitelével. Beutazták az országot, felkeresték a még nomád életet élő cigányokat és közülük válogatták ki a tehetségeket, sok esetben analfabétákat, akiket azután kiképeztek. Céljuk a cigányfolklór ápolása. Az alapítók közül ma is e színház tagja Bogacsevszkij zeneszerző, Birev az OSzSzSzK érdemes művésze. Az 50-es évek végén színrevitték Szigligeti ..Cigány" című színművét is. 15 A Kassai Munkás szerkesztője. 11 Nem sikerült kilétét megállapítani. 17 Garai Károlynak, Lesznai Anna első házasságából született fiának felesége. Zongoraművésznő és tanárnő, jelenleg is Kassán él. Férje partizánként liait meg 1944-ben.
