Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
PÉNZFORGALOM ÉS PÉNZÉltTÉKVISZONYOK SOPRONBAN 1163 hogy a pankartból is, akárcsak a fehér pénzből 1.5 — 1.6 darab ment a bécsi dénárra. Mindebből logikusan az következik, hogy a két elnevezés egy és ugyanazon pénzfajra vonatkozik, tehát a weiss gelt (albus) és a pankart neveken ugyanazt a pénzfajt kell érteni. Ezt a megállapítást megerősíti néhány olyan adat is, melyek a fehér pénzt és a pankartot közvetlenül azonosítják, minthogy bizonyos fehér pénzben történő fizetéseket pankartokban jelölnek meg.59 Kérdés, hogy mi lehetett ez a pénzfaj. Nem lehet másra gondolni, mint a Zsigmond korában 1390—1427 között vert és forgott azon kis pénzfajra, melyet az oklevelek általában parvus (vagy parvus den.) néven emlegetnek (CNH. II. 125). Párhuzamosan verték ezeket a CNH. II. 121. dénárokkal, a finomságuk 5 2/3 latos (0.353) volt és a sok csonka, kopott, valamint hamis példány miatt sok panasz merült fel ellenük. Ezért veretésüket 1427-ben megszüntették, és bizonyára nem véletlen, hogy körülbelül ezidőtájt kezd ritkulni a fehér pénz és a pankart emlegetése a soproni forrásokban. Még egyszer találkozunk összefüggő sorozatban magyar dénár emlegetésével, éspedig 1438 — 1441 között „neuer phening" vagy „neuer denar" néven. Nem kétséges, hogy magyar pénz húzódik meg ezen nevek mögött, mert az egyik közlés kimondottan mint „der neuen Vngrischen den." említi ezeket.60 Az egyik számadási tétel szerint 800 új dénár = 1840 bécsi dénár.01 Egy másik átszámítás szerint pedig 1200 új dénár = 1800 bécsi dénár.62 Tehát 1 új dénár = 1.41 bécsi dénár, vagyis kereken másfél bécsi dénár, mint amennyi volt megelőzőleg is a magyar dénárok és bécsi dénárok értékviszonya. Analógiaként megemlíthető, hogy ez az új dénár az egykorú pozsonyi forrásokban a különös „tzsopczen" néven szerepel, és ugyancsak másfél bécsi dénár az értéke. Kováts Ferenc ezt a pénzfajt Albert egyik denárában vélj felismerni.6 3 Valóban ez az új dénár azonos Albertnek CNH. II. 135. sz. denárával, melynek a veretése 1438 végén indulhatott el.6 4 Az új dénár elnevezést azzal érdemelte ki, mert a ligája könnyebb volt, mint Zsigmond valamennyi és Albert első (CNH. II 134.) denáráé.6 5 Pozsonyban ugyanúgy mint Sopronban egy ilyen dénár másfél bécsi dénárral volt egyenlő értékű. Feltehetőleg magyar dénárt kell sejtenünk a dreyling elnevezés alatt is,6 6 mellyel ugyancsak találkozunk a soproni forrásokban.6 7 Az 1404-i közlésből pontosan megállapítható, hogy mennyi a dreyling értéke, mert eszerint 240 dreyling = 300 bécsi dénár, tehát 1 dreyling =1.25 bécsi dénár. Minthogy a magyar dénár értéke (1.5 bécsi dénár) közel áll a dreyling értékéhez, 59 Pl. 1427 — 1428 . . . vnd an weissem gelt 13 tal. den. baneharten. ... H. II/2.372. eo 1439/40 — 8 számadásban. H. II/3.150. 61 1439. V. 30. ... 800 neuer de. facit 6 tal. 5 sol. 10 den H. II/3.156. 62 1440. III. 30. ... V tal. neuer den. facit 7 1/2 tal. wienner den. ... H. II/3.173. 63 Kováts Ferenc: Pénzérték viszonyok Pozsonyban 1435 — 60 között. Magy. Gazdaságtört. Szemle, 7 (1900), 439 — 440. 64 Ennek а dénárnak a pénzlába a következő volt: a 7 latos (0.437 1/2-es) budai m. ezüstből készült 430 darab. Egy dénár nyerssúlya 0.52 g, színsúlya 0.26 g és 150 db. ment belőlük az aranyforintra. 66 Schulek Alfréd: Vegyesházi királyaink pénzei és korrendjük. Num. Közi., 40 (1941), 42-43. 1. 66 Kováts Ferenc szerint Pozsonyban a XV. században a dreyling űrmértéket jelentett (Városi adózás a középkorban 1900. 21. 1.), de a soproni források szerint feltétlenül pénzt kell értenünk ezen elnevezésen. 67 1 404 ... 1 phunt dreyling ... das macht 10 sol. wienner ... H. II/2.296., 1410. ... 42 den. auff 3 tal. dreyling . . . H. II/2.300. és 1452/53 évi adószámadásban. H. II/3. 386-388.
