Századok – 1971
Közlemények - Horváth Zoltán lásd Duczynska Ilona - Kárpáti Endre: Madzsar József moszkvai leveleiből 105/I
112 KÁRPÁT 3 ENDRE is itt van december óta) már takarékkönyvvel dicsekszik. Pár hét múlva lemegy Frunzéba, Kirgizia, öt napi utazás, vagy másfél évre, ott most fővárost építenek, ott fog dolgozni, tanítani, sugárzik a boldogságtól. Oroszul már beszól. Családjával hónapos szobában lakik, havi 100 rubel. Még nem tudom, milyen munkaköröm lesz, arról van szó, hogy szociálhigiénés tanácsadó legyek, itt van ugyané minőségben Tandler4 is egy esztendőre. De előbb el akarnak küldeni üdülni a Krimbe, vagy négy hétre. Sietek, hogy elmenjen. Holnap folytatom. Csókol Kisapa 2. Moszkva, 1936. március 16. Kedves gyerekek, nem tudtam eddig folytatni a levelemet, sok szaladgálni valóm volt, amíg elintéztem lakásomat stb. Ma reggel beköltöztem a szállodába, címem Gostinica Pervomajskaja kom. 78. Krasnaja Pl. 13. Tehát a Vörös téren lakom, ablakom alatt fog elvonulni a május 1-i menet, ha kinézek, a Kreml falát és épületeit látom. Szobám a 4. emeleten van, de a mi számításunk szerint csak harmadik, mert itt a földszint az első. Lift nincs. Berendezés: ágy, szekrény, ajtaján tükör, íróasztal (nagy), két karosszék, diván, asztali lámpa, vízvezetékes mosdó, közp. fűtés. Az ablakok, mint itt mindenütt, kittel be vannak tapasztva, csak egy kis szellőztető ablak nyitható. Nemsokára már leszedik a kittet. A szellőztető egész nap nyitva volt, a hőmérő (az is van a szobában) 18 fokot mutat. Eddig olvadt, még ma de. is, most havazik. Teljes ellátást kapok, amíg nem helyezkedtem el. Itt étkezem a szállodában, ma ebédeltem itt először: húsleves májgombóccal, sült csirke burgonyával és uborkával, narancssaláta. Ez volt a menű, mindenki ezt kapta. Ugy látszik, étkezéshez kevés tésztát esznek, de tegnap ettem egy kávéházban kitűnő hasét (tenyérnyi nagy), mindenütt látni rengeteg tortát, édes süteményt stb. Általában: élelmiszer nagy bőségben, az oroszok sokat esznek, azt mondják, ez a hideggel függ össze. A fürdő és a borotválkozás is ingyen van, de kaptam még egy jegyfüzetet 9 lappal, amiről nem tudom, mire jó. Majd holnap megkérdezem. Egészen át kell szokni az időbeosztással. Későn kelünk, ebéd 3 — 5 között, vacsora 9-kor és akkor kezdődik a társas élet 1 — 2 óráig éjfél után. Látogatóba este 10—11 órakor megy az ember. Ma a Tretjakov-Galériában voltam, orosz festészet a XII. századtól máig. Verescsagin, Rjepin stb. M. Lacika nagyon kedves, ő segített ma költözni, zeneszó mellett pakoltunk ki, a szobában ugyanis rádió-hangosanbeszólő van, amit bármikor be lehet kapcsolni. Lacika vett egy pár cipőt a gyerekének, varrott talppal, nagyon jó forma, úgy látom, a gyerekcipők egyelőre különbek, mint a felnőtteké. H. Ilus5 itt van, tegnap véletlenül összejöttem vele, ő jól van, csak persze az ura miatt szomorú. Itt küldi neked a fia fényképét, itt készült másfél évvel ezelőtt . Stellával6 is találkoztam, holnap este Irénnél7 leszek, elvált Lacitól,8 ' Dr. Julius Tandler (1869 — 1936). Osztrák anatómus, bécsi egyetemi tanár. Nagy jelentőségű szociálhigiénés tevékenységet fejtett ki a lakásügy terén Bécsben, a Szovjetunióban és Kínában. s Ilajdu Ilus, Kiss Zsigmondné, a mártírhalált halt forradalmár özvegye. Jelenleg Budapesten él. Vele és fivérével, Hajdú Pál újságíróval, a moszkvai magyar Rádió munkatársával, a Sarló és Kalapács szerkesztőjével Madzsar baráti kapcsolatban állott. • Münch Stella (1890 —1950) Seidler Ernőnek, a KMP alapítótagjának, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakjának felesége. Német szakos nyelvtanárnő, A Nemzetközi Lenin Iskolán tanított német nyelvet. ' Dr. Götz Irén (1889 — 1941) Dr. Díenes Lászlónak, a magyar könyvtárügy kiemelkedő egyéniségének felesége. Matematika, fizika és kémia szakos tanári képesítést szerzett Budapesten 1911-ben. Doktori disszertációja a rádium emanátioja kérdését tárgyalja. Az első világháború előtt Madame Curie mellett dolgozik Párizsban. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején mint nő elsőként nyert egyetemi katedrát hazánkban. 1919-ben a Tanácsköztársaság megdöntése után Ausztriába, Romániába és Németországba követi férjét. A '20-as évek közepén Kolozsvárott is, mint egyetemi tonár működik. 1931-től haláláig a Szovjetunióban él. 1931—1936-ig mint vegyész tölt be vezető állást a Vegyészeti Tudományos Kutató Intézetben. Alkotó munkájának eredményességét sok újítása és tudományos közleményei igazolják. 1936 11 között középiskolában tanít fizikát és kémiát. 1941-ben az cvakuáció idején tífuszban hal meg. • Dienes László (1889 — 1953). Szabó Ervin munkatársa a Fővárosi Könyvtárban. A magyar könyvtártudomány kiemelkedő művelője. A KMP egyik alapító tagja. A Tanácsköztársaság idején népbiztos, a budapesti munkástanács intézőbizottságának tagja, a könyvtárügyek országos vezetője. 1919-től Bécsben, majd Romániában él emigrációban, ahol 1926 — 29 között a romániai haladó magyar értelmiség lapját, a „Korunk"-atszerkeszti. Innét Berlinbe, majd 1931-bcn Moszkvába emigrál. A Szovjetunióban a Marx —Engels —Lenin Intézetben, a Vörös Tanárképző Főiskolán és az Idegennyelvek Pedagógiai Főiskoláján dolgozott. A felszabadulás után a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója.
