Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
1160 Н Г SZÁR LAJOS pénz beváltását 2 új = 1 régi dénár arányban, de a kísérletek minden esetben eredménytelenek maradtak és a régi pénzek forogtak tovább az újakkal együtt. Ennek a szakasznak a pénztörténetét Ausztriában nagyarányú pénzromlási folyamat zárja le. Már a XV. század eleje óta sok panasz merült fel a silány idegen pénzek beáramlása miatt. Hozzájárult ehhez, hogy Frigyes Grácban már 1456-ban csak 4 1/3 latos (0.270) finomságú pénzeket veretett. Majd az V. László halála (1457. nov. 23.) után az öröksége feletti küzdelem idején támadt pénzszűke újabb lökést adott a silány idegen pénzek ligájának a követésére. így indult el az egyre romló finomságú bécsi dénárok veretése, ami odafejlődött, hogy 1460 elején a finomság alig fél latos (0.031) volt, és egy márkára 23040 darab ment. Senki sem akarta elfogadni ezeket a dénárokat, hanem mindenki cseh garast vagy régi pénzt követelt. A nép schinderling nevet adta e silány vereteknek, és innen az egész pénzrontási korszak (1457 — 1460) schinderling-kor néven ismeretes. 1460 elején indult meg a jó pénz veretése. Különös módon a pénzrontási folyamat hatását és következményeit a soproni források nem tükröztetik vissza. Az itteni számadásokban az inflációs bécsi dénárok létezésére csupán egyetlen adat látszik utalni.4 5 Eszerint ugyanis a fizetést „jó pénzben" kötik ki. Jóval később, 1483-ban történik említés kimondottan schinderlingről, de csak mint leltári tételről és nem mint forgalmi pénzről, bizonyos árva vagyonnal kapcsolatban.4 8 Úgy látszik, hogy a schinderling nem tudott utat találni a soproni pénzforgalomba a lakosság ellenkezése következtében. Az egykorú soproni pénzértékviszonyokra nézve alapvető kérdés, hogy milyen volt az aranyforint értéke bécsi dénárokban kifejezve. Az arany forint „guidein, guldein ungrisch" vagy „florenus auri" formában állandóan szerepel az egész időszak alatt a számadásokban.47 Tehát a jelenléte éppen olyan erős és folytonos a soproni pénzforgalomban, mint a hécsi dénároké. Ritkán előfordul a „ducaten" kifejezés is. Minthogy az egyik elszámolásban mindkét kifejezés szerepel,4 8 nyilvánvaló, hogy a dukát kifejezésen nem a magyar aranyforint értendő, hanem talán a velencei dukát. A két pénzfajt azonban gyakorlatilag egyenlő értékűnek tekintették, és a pénzforgalomban nem volt értékkülönbség közöttük. A viszonylag kevés rendelkezésre álló adat következtében az aranyforint bécsi dénárokban kifejezett értékét soproni vonatkozásban nem lehet folyamatosan kimutatni. Emiatt ezúttal is a bécsi árfolyamot vesszük figyelembe, és ezt hasonlítjuk össze az ismert soproni adatokkal. Bécsben 1400 — 1460 között az aranyforint kurzusa a következőképpen alakult (Pribram után): 45 1459. IV. 21. ... 50 pfunt phenning der wir gancz verricht vnd gewert seien . . . H. 1/4.352. 46 1483. VIII. 20. ... ayn klayns seekhlein daryn seynd schynderlyngen . . . H. II/4.352. 47 Néha minőségi jelzők is kísérik az aranyforint említését. így 1408. XI. 15. . . . guter roter guldein ... H. 1/2.13., 1412. III. 24. ... florenis aureis veri et legitimi ponderis . . . H. 1/2.53., 1422. IV. 24. ... guter guldein in gold en wollen vnd swerer . . . H. 1/2.219. 1456. VI. 30. . . . Vngrisch guldein gerecht in gold vnd wag . . . H. 1/4. 103. 48 1425. IX. 20. ... 200 guldein in gold vnger vnd ducaten güter vnd enwollen swerer . . . H. 1/2.278.
