Századok – 1971

A moszkvai történészkongresszusról 1129/VI

A MOSZKVAI TÖRTÉNÉSZKONGRESSZUSRÖL 1145 tek abban, hogy a második világháború történetének egyik legfontosabb eleme az antifasiszta koalíció jelentőségének hangsúlyozása. Több felszólaló foglalkozott a koncentrációs táborok helyzetével, a népirtás tényével, s e kérdéscsoportban az egyik NSzK-beli történész hangsúlyozta, hogy e témakör taglalása során többnyire háttérbe szorul a zsidók speciális helyzete, szerepe s az a tény, mit jelentett munkájuk, anyagi javaik felhasználása. Közismert, hogy a zsidók fizikai megsemmisítését a nácik elsőrendű feladatuknak tekintették. Többen beszéltek arról is, hogy a lágerekben, ugyanúgy, mint az ellenállás más területein hogyan találtak egymásra a legkülönbözőbb országokból származó deportáltak. Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy nem is annyira az ülésszakon elhangzottak jelentősek, hanem inkább azok az anyagok, amelyek a tanácskozásokra elkészültek. Az ülés minden bizonnyal elő fogja segíteni az eddig kétségkívül elhanyagolt probléma további kutatását. Augusztus 15-én került sor & Nemzetközi Történettudományi Bizottság szokásos közgyűlésére, melyen a Magyar Történészek Nemzeti Bizottságát Nemes Dezső és Bánki György képviselte. Először a szervezet főtitkára, Michel François professzor számolt be a szervezet működéséről, tevékenységéről az 1967-es római közgyűlés óta, majd a szervezet anyagi helyzetéről szóló beszámoló következett. E beszámoló során merült fel az eddigi, most már évtizedek óta kialakult gyakorlat megváltoztatásának és az évi tagdíj 300-ról 500 svájci frankra való felemelésének kérdése. Bár a delegátusok között a kérdésben némi vita alakult ki, gyakorlatilag ennek szükségességét valamennyien elismerték és végül a közgyűlés a tagdíj felemeléséhez hozzájárult. Kisebbszerű, a kongresszus előkészítéséről szóló szervezeti beszámoló után került sor az új tagok megválasztására, aminek ez alkalommal az adott különös jelentőséget, hogy a Német Demokratikus Köztársaság Történész Bizottsága, mely lényegében több mint egy évtizede teljesen önálló tevékenységet fejt ki, elérkezettnek látta az időt, hogy önálló felvételi javaslatot terjesszen elő. Az NDK történészeket formailag eddig csak a nyugat-német szervezet képviselte. Bár az előkészületek során még uralkodott némi bizonytalanság a szavazás eredménye felől, azután, hogy a német történészbizottság képviselője bejelentette, hogy figyelembe véve az NDK-ban kialakult új történész centrumot, tartózkodni fog a szavazástól, — a Német Demokratikus Köztársaság felvétele már várható volt. A szavazás kimenetele tanúsította az idők változását. A történész bizottságok túlnyomó többsége az NDK felvételét jogosnak, szükségesnek tartotta. Alapjában hasonló helyzet alakult ki a másik felvételi kéréssel kapcsolatban is : a két koreai állam terjesztett elő felvételi kérelmet, melyeket túlnyomó többségben fogadtak el. E három új tagfelvétellel a Nemzetközi Történettudományi Bizottságban képviselt országok száma 42-re emelkedett. Végezetül a közgyűlés újjáválasztotta a Nemzetközi Történettudományi Bizottság vezetőségét, melyben ez alkalommal, részben elhalálozások, részben azon szabály alkalmazása következtében, hogy 70. életévüket betöltött tudósokat nem választanak a vezetőségbe, elég alapos változások történtek. A legdöntőbb az, hogy azt a körültekintő, magasszintű tudományos értéket