Századok – 1971
Történeti irodalom - Datner; Szymon: 55 dni Wehrmachtu w Polsce (Ism. Szokolay Katalin) 1047/V
TÖRTÉNETI IRODALOM 1047 ill. a magyarországi anyakönyvekben szereplő, cseh vagy morva városokból vagy falvakból származó lakosokat. Az érdekes anyag, amelyet Macûrek felsorol, olyan tömeges adatmennyiséget alkot, hogy érdemes lett volna modern statisztikai módszerekkel feldolgozni. NlEDERHATTSER ЕмП, SZYM0N DATNER: 55 DNI WEHRMACHTU W POLSCE. ZBRODME B0K0NANE NA POLSKIEJ LUDNOSCI CÏWILJNEJ W С К RE SIE 1. IX—25. X. 1939. R. ( Wy dawnictwo Ministerstwa Olirony Narodowej. 1967. 621 1.) A WEHRMACHT 55 NAPJA LENGYELORSZÁGBAN Szymon Datner, aki több, a hitlerizmus háborús bűntetteit feltáró munkát jelentetett meg, rendkívül nehéz, módszereiben teljesen új, fontos feladatra vállalkozott. Legújabb könyvében napról-napra veszi számba, hogy a második világháború első 55 napján, tehát 1939. szeptember 1. és október 25. között a hitleristák milyen gaztetteket követtek el olyan emberek ellen Lengyelországban, akik közvetlenül nem vettek részt a háborús cselekményekben — csecsemőket és aggastyánokat is beleértve —, akiknek egyetlen bűnök az volt csupán, hogy ,,a megszállók útjába kerültek". A könyv oldalról oldalra cáfolja azt a nyugat-német — egyre gyakoribb és lassan polgárjogot nyert felfogást—, amely a Wehrmach tot igyekszik tisztára mosni. „Dokumentumot teremtünk" — írja a szerző. Műve nem egyszerűen statisztikák összessége, a statisztikák, táblázatok helyett illetve ezek mellett emberek nevei sorakoznak, életkoruk, foglalkozásuk, s ahol pontosan rekonstruálható, az ellenük elkövetett bűntettek oka ós végrehajtásának módja. A hitleri gaztettek méretei, a százezres és milliós számok már szinte elnyomták az érzékenységünket az iránt, hogy minden szám mögött érzékeljük az élő egyént, az embert. Szymon Datner, könyvének új módszerével — amely megkövetelte, hogy az adatok százezreit egyenként összegyűjtse, felülvizsgálja — visszaállítja minden egyes meggyilkolt emberi rangját. A számok egyszerre megelevenednek, és minden egyes ember egyenként vádol. A meggyilkoltak hosszú listái, a gyilkosságok körülményei megdöbbentő tárgyi bizonyítékok а Wehrmachtot terhelő háborús felelősségről. A szerző azonban nem áll meg a meggyilkoltak felsorolásánál, de közvetlenül, ahol lehet névszerint is bemutatja az egyes Wehrmacht tisztek, katonák, kollaboránsok közvetlen részvételét a lengyel civil lakosság ellen elkövetett merényletekben. Nem szorítkozik a bűntények egyoldalú felsorolására, bemutatja a Wehrmacht által elkövetett bűnök különböző típusait (falvak felégetését, települések kiirtását, lakosság megtizedelósét, nemzeti lét és kultúra elemi jogaitól való megfosztását stb.), elemzi és konkrét lengyel anyagon bizonyítja, hogy a hitleri hadsereg hogyan szegte meg lépésről lépésre az összes nemzetközi konvenciókat. Megtalálhatjuk névszerint is mindazokat (akiket sikerült a szerzőnek azonosítania), akiket a Wehrmacht parancsnoki állományában az elkövetett bűntettekért személyes felelősség terhel. A könyv második része 1939. szeptember 1-ével kezdődik, és október 25-ével zárul, ós 55 fejezetből áll. Nem teljes adatok szerint a háború első 55 napján a Wehrmacht Lengyelországban 10 336 olyan civil személyt gyilkolt meg, akiknek a közvetlen hadi cselekményekhez nem volt közük. A meggyilkolt személyek közül eddig a szerzőnek 714 esetet sikerült dokumentálnia. A gyilkosságok 60%-át közvetlenül a Wehrmacht kato-11*
