Századok – 1971

Közlemények - Duczynska Ilona–Horváth Zoltán: Polányi Károly és a Galilei Kör 89/I

92 DUCZYNSKA ILONA - HORVÁTH ZOLTÁN szegénysorú diáktömegeket magával ragadó. Legyen tanuló és tanító mozgalom. Egy éven belül kialakul és megalakul a Galilei Kör, első elnöke Polányi Károly. A vízió végre váljék valósággá ! A félfeudális országban mindent környékező mocsár ellen, a klerikalizmus, a korrupció, a kiváltságok, a bürokrácia ellen ! Az egyéni odaadáson, az erkölcsi elkötelezettségen túl magába a mozgalom szerkezetébe épített biztosítékok kellenek : a tisztikar minden évben megújuljon, az elmúlt év vezetői lelépjenek, a tagok az új diákok közül évente válasszanak új vezetőséget. A reakciós és maradi egyetem a századelő tudományos fellendülését elzárta a diákság elől. A haladó diákság éhezett az új tanokra. Az öreg Fényes Samu hirdette monizmuson, Ernst Haeckel ,,Welträtsel"-jén túlnőttek, önerejükből fordultak Mach és Avenarius, majd Einstein és Freud felé. Tanítani pedig tanították a szakszervezetekben az írni-olvasni nem tudó munkások tízezreit. Ebben a feltörő kultúrmozgalomban odaadó, művelt, szegénysorú értelmiségi réteg fejlődött ki, Ady szívének fiatal testvérei. Polányi Károlyból lesz az első „régi Galileista", ahogy a Kör lelépett elnöki rétegét hívták. A családfenntartás gondjai az évekkel mindig súlyosabban nehezednek rá. Munkaerejét az elviselhetőn túl feszíti. Ezekben az években kezd édesanyjuk, Cecile rendkívüli személyisége, szellemi varázsa körül a budapesti értelmiség apraja-nagyja gyülekezni. Károly személyes kapcsolatai kevesekre szorítkoznak, de annál bensőségesebbek. Barátai a korán elhalt ' Popper Leó és Lukács György. Ügyvédbojtárkodása nagybátyja irodájában csak bizarrnak mondható. A kötelességtudás embere lekésik a tárgyalásokról . . . Tiszta utálattal viáeltetik az ügyvédi mesterség iránt. Hiszen ő nem csupán az az ember, aki hazudni nem tud, de az is, aki kellemetlen igazságok kimondásában minden téren és minden időkben leli meg valódi elhivatottságát. Az egyéves önkéntes iskola szinte megkönnyebbülést hoz. A háborúba korán vonul be, a galíciai fronton szolgál mint hadnagy. Két könyv van a kezeügyében éjjel-nappal. A biblia és Shakespeare művei. Élete alkonyán megjelentetett Hamlet-tanulmányában* találni az egyetlen utalást a frontszolgálat elején rátörő búskomorságra. „Negyven éve lesz, hogy a régi osztrák-magyar hadseregben szolgáltam mint tiszt. Az orosz tél és a sötét pusztaság és sok egyéb bensőleg megnyomorított. Életem sötétre fordult: a napvilág, szűkülő korongba szorulva, fakulva fakult." Mint hadirokkant kerül később, 1917 vége felé Budapestre. A kórteremből tanúja csak a háború vége felé lejátszódó mozgalmi eseményeknek. Fiatal barátja, a galileista Tölgy Péter István, aki szabadon maradt az 1918-as lebukások után, ismerteti meg vele a közben hatóságilag feloszlatott Galilei Kör új arculatát — diákok és muníciósgyári bizalmi férfiak közötti kapcsolatokat, háborúellenes politikai akcióikat, a budapesti munkástanács első csíráit. Talán akkor jelentkezett Polányinál először a később ötven éven át újra meg újra kinyilatkoztatott önvád: miért is kellett a Galilei Kört annyira kulturális mozgalomként fölépíteni, filozófiai elméletek légkörében tartani, mikor egy elmélettel és gyakorlattal egyformán felvértezett értelmiségi nemzedékre lett volna szükség ahhoz, hogv az ország sorskérdéseivel — a nemzetiségi kérdéssel, a földkérdéssel szembe tudjon majd nézni. * ..The Yale Review", Spring. 1954; magyarul „Kortárs", 19(58 május.