Századok – 1970

Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV

916 BALOGH SÄNDOlt A plakát és röplap „háború" során azonban a különböző pártok nemcsak egymást túllicitálva igyekeztek saját kiadványaikat minél nagyobb számban és minél szélesebb körben terjeszteni, hanem gyakran a legdurvább módon akadályozták kölcsönösen egymás propagandáját . Napirenden volt a plakátok letépése és átragasztása, ez többé-kevésbé általános jellegűvé vált az egész országban. Érdekes módon a helyi pártszervezetek nem egyszer még akkor is külön harcot folytattak e téren egymással, ha egyébként az illető pártok köz­ponti vezetőségei a meglevő szövetségesi vagy baráti kapcsolatok ápolására törekedtek., Szabolcs megyében például a kisgazdák mellett a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt tagjai, illetőleg hívei is részt vettek a Magyar Kommunista Párt plakátjainak a letépésében vagy átragasztásában.15 3 A pártok által központilag és helyileg kiadott propagandaanyag mennyi­ségéről utólag úgyszólván lehetetlen pontos és megbízható képet rajzolni; maguk a pártok is csak hozzávetőlegesen ismerték kiadványaik mennyiségét. Az 1945-ös választások előtt a rendelkezésre álló adatok alapján mintegy 25—30 millió plakát, röplap stb. jutott el a magyar választókhoz. A propa­gandaanyag ilyen bősége persze korántsem jelentette a különböző pártok egyen­lő részesedését, vagy a választók arányos ,,ellátásá"-nak biztosítását. Ez utóbbi szempontból határozottan előnyben részesültek a főváros és a nagyobb egyetlen olyan társadalmi réteg vagy számottevő foglalkozási ág, amelyhez közvetlenü' is ne fordult volna felhívással a kommunista párt. A párt listavezetőiről választókerü­letenként 100 000 db röplapot terjesztett. Ezenkívül 300 000 db cigaretta-zacskó karika­túrával, 500 000 db papír-pártjelvény, 200 000 db vörös és nemzeti színű papírzászlócska került a leendő választók között szétosztásra (PI. Arch. 274/21—6). A plakát- és röplap­,,háborúban" azonban a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt sem nagyon maradt el a Kommunista Párttól. A többi párt viszont — NPP, PDP, МНР az írásos kiadványok tekintetében sem tudott a fentebb említett pártokkal versenyezni, bár a Magyar Radikális Pártot kivéve a Nemzeti Parasztpárt főleg vidéken, a Polgári Demokrata Párt pedig Budapesten és a nagyobb vidéki városokban nem kis erőfeszítést tett e téren is azért, hogy a többiekkel versenyben maradjon. A Szociáldemokrata Párt döntően a budapesti törvényhatósági választások vitán adott ki meglehetősen nagyszámú szöveges és képes plakátot. A képes plakátok sorában Szakasits Árpád fényképével 100 000 db, Bán Antal, Kéthly Anna, Marosán György, Ries István és Szeder Ferenc fényképével pedig összesen 200 000 db jelent meg. Ezenkívül a „kalapácsos emberrel" és a vörös zászlóval 6 —700 000 képes plakátot terjesztett a párt. A szöveges plakátok száma azonban még az említettek­nél is nagyobb volt. így pl. a „Mit üzen Anglia?" 500 000, „A Te Pártod" 25 000, a „Hetes lista szocialista" 65 000 példányban készült. Ezekben a számokban azonban a helyi szervezetek által kiadott plakátok nem szerepelnek (PI.Arch. 253/1 -41). A Kis­gazdapárt a felhívások és a különféle plakátok mellett elsősorban röplapokat használt fel választási céljainak a népszerűsítésére. A városi és falusi lakossághoz intézett röp­lapjai mellett több tízezres példányban „szólt" a párt a kisiparosokhoz, kiskereskedők­höz, mérnökökhöz, orvosokhoz, pedagógusokhoz, egyetemi hallgatókhoz és mindenek előtt a nőkhöz (OSzK. Aprónyomtatványtár. 1945). A Kisgazdapárt szöveges és képes kiadványai számos esetben azonban a választási gyűléseken is túl tettek, és a piros-fehér­zöld színek célzatos alkalmazása mellett az imakönyv és a kereszt is felhasználásra került ezeken. A kisgazdapárti plakátok miatt a többi párt együttesen vagy külön-külön nem egyszer tiltakozott az illetékes nemzeti bizottságokban. így egyebek között a nagy­kanizsai nemzeti bizottság ülésének napirendjére azért került a kisgazda plakátok ügye, mert azok kenyeret és imakönyvet ábrázoltak, és olyan színben tüntették fel a többi pár­tot, mintha azok vallásellenesek lettek volna. A nagykanizsai nemzeti bizot tság a szóban­forgó ülésen elfogadott határozata alapján az ONB-hoz fordult, hogy lépjen közbe, tiltsa meg a hasonló jellegű és szellemű kisgazdapárti plakátok terjesztését (Új Zala, 1945. okt. 10.). 153 Filep János: Az MKP szervezeteinek kialakulása és harca Szabolcsban. 1944—1948. Nyíregyháza, 1970. 64 1.

Next

/
Thumbnails
Contents