Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
AZ 1945. NOV. 4-1 NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 907 Front államosítási programján túlmenő államosítások megakadályozását jelentette és végső fokon a magántulajdon, valamint a tőkés rendszer megőrzésének biztosítását célozta. A tőkés magántulajdon felszámolásának követelésével azonban 1945 őszén még egyetlen párt sem lépett fel. így a szóban forgó kisgazdapárti állásfoglalás közvetlenül á burzsoázia támogatásának megszerzését irányozta elő a választások idejére. A Kisgazdapártnak a városi polgárság tömörítésére irányuló terveit külön is időszerűvé tették a budapesti törvényhatósági választások, hiszen a párt a fővárosban a munkáspártok munkásegység-programjával a polgári egységet próbálta szembeállítani. Ennek megfelelően a párt a tőkés magántulajdon védelme mellett a vállalkozás szabadságának hirdetésétől kezdve a politikától mentes közigazgatáson keresztül, a félelem nélküli életig minden olyan követelést felvett választási programjába, amely hathatott a burzsoáziára, a kispolgárságra, a tisztviselőkre, — minden „pesti polgár"-ra. A Kisgazdapárt a fenti követeléseket összekötötte a polgársághoz intézett felhívásaiban a „tétovázó" polgár lelkiismeretére és felelősségére való apellálással.12 5 A vidéki lakosság, s főleg a parasztság dolgozó rétegei körében kifejtett kisgazdapárti választási propaganda eredményessége érdekében a párt módosította a budapesti programot és a jelszavakat. Ez történt a magántulajdon védelmének jelszavával is. Vidéken, mindenekelőtt a földosztás során földhözjutott új birtokosok között kevés, sőt bizonyos fokig félreérthető lett volna egyszerűen csak a magántulajdon védelméről szólni. Ezért a Kisgazdapárt itt a magántulajdon védelmének jelszavát a paraszti tulajdon védelmére alkalmazta. Bár nem m'n len fenntartás nélkül, de még a párt jobboldalához tartozó politikusok is állást foglaltak a földosztás mellett. Jellemző, hogy Sulyok Dezső is szükségesnek tartotta a földreform mellett állást foglalni. „Kétségtelen, hogy a földreform nem ideális ... A legnagyobb hibát abban látom, hogy minden meggondolás nélkül kiosztották a földeket . . . Mindazonáltal — állapította meg Sulyok — a földreform szükséges volt és jó, hogy végrehajtották."126 Más kisgazdapárti politikusok pedig egyenesen azt a benyomást próbálták kelteni, mintha a földreform a párt másfélévtizedes harcának lett volna az egyenes következménye és a Kisgazdapárt volna a földreform vívmányainak legigazibb védelmezője. „A magyar földet — hangoztatta Varga Béla igenis a magyar parasztság birtokába kellett adni és jaj annak — egyén-125 A Kis Újság — például a fentiek szellemében „Polgár, sorsodról van szó !" c. cikkében felszólította a városi lakosságot arra, hogy saját jövője érdekében teljesítse kötelességét, tehát sorakozzék fel a Kisgazdapárt mögött (Kis Újság, 1945. szept. 11.). Lényegében ugyanezt tették a kisgazda politikusok is a választási gyűléseken. Nagy Ferenc —például — a közellátási minisztérium alkalmazottai előtt mondott választási beszédében, ahol elsősorban a városi polgárság magatartásának befolyásolása érdekében hangsúlyozta ismételten azt, hogy „nem az dől el a választáson . . . , hogy az egyes pártoknak hány képviselőtestületi tagság jut a városházán, hány mandátum az országgyűlésben, nem is arról van itt szó, hogy marad vagy bukik a kormányzat, hanem a magyar életformáról, a magyarság életének végleges berendezkedéséről (Kis Újság, 1945. szept. 21.). A választások napjának közeledtével pedig a kisgazda sajtó már nem annyira a polgársás lelkiismeretére és felelősségére hivatkozott, hanem a tétovázó és bizonytalankodó polgár harci szellemét igyekezett táplálni és feltüzelni az olyan cikkel,mint amilyen a „Szavazni kötelesség !" és a „Ne féljünk a fenyegetésektől !" volt (Kis Újság, 1945. okt. 4. és 5.). 126 PI.Arch. 274/7-212. 6*
