Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
AZ 1945. NOV. 4-1 NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 891 felcserélni. Leitner Jenő a Polgári Demokrata Párt nevében ugyancsak az előzőekben már elhangzott észrevételt ismételt meg, a szavazás kötelezővé tételét szorgalmazva. Justus Pál,illetőleg Kéthly Anna védelembe vette a törvényjavaslat eredeti szövegezését. Kéthly a kötelező szavazást egyenesen fasiszta-ízű szavazásnak minősítette és azt hangsúlyozta, nem fél attól, hogy „egyetlenegy olyan szavazó is távolmarad, aki valamelyik demokratikus párt szavazattömegét növelné . . . aki pedig távol marad . . . azután én nem sírnék és nem volnék neki hajlandó azt az előnyt biztosítani a többiek rovására, hogy kötelezzem a szavazásra".85 A törvényjavaslat részletes vitájában sajátos módon juttatta aggályait kifejezésre a Kisgazdapárt jobbszárnyán elhelyezkedő Auer Pál. Egyetértett ugyan elvileg azzal, hogy nem lehet választó és nem választható az, akit a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló 600/M. E. sz. rendelet 5. §-a érint. Da ezek közül gyakorlatilag csak azokra kívánta korlátozni a választójogból való kizárást, akikkel kapcsolatosan „illetékes" szerv elkobzásra vonatkozó jogerős határozatot hozott. Ugyancsak „elvi okokból" említette meg az igazolási eljárások során állásvesztésre vagy kényszernyugdíjazásra ítéltekkel és az internáltakkal kapcsolatosan, hogy politikai jogokat csak bírói ítélet alapján lehessen megvonni, és nem szabad azokat közigazgatási hatóságok határozatától függővé tenni. Ha azonban az utóbbit mégis alkalmaznák, akkor legfeljebb csak jogerős határozat alapján lehessen azt tenni. „Itt sem teszek konkrét javaslatot — hangoztatta Auer —, mert nem akarom megnehezíteni a tárgyalás menetét, de ezeket le kívánom szögezni."86 Ezekután a választójog gyakorlásának szűkítésére vonatkozó észrevételeit mondta el, s különösen az ún. kisnyilasoknak a választásokból való kirekesztését tartotta volna indokoltnak. A fentebb említett észrevételek mellett Auer azt javasolta, hogy a törvény-tervezetben felsorolt jobboldali, fasiszta egyesületek sorába vegyék fel a Társadalmi Egyesületek Szövetségét, a Keresztény Nemzeti Ligát és a Magyar—Német Társaságot is. Erdei Ferenc belügyminiszter válaszolva a felszólalásokra a lezajlott vitához főleg két ponton kapcsolódott. Mindenekelőtt igyekezett megnyugtatni Auer Pált és az aggodalmaskodó kisgazdapárti képviselőket afelől, hogy a választójogi törvényjavaslat korlátozó rendelkezései csak azokra az internáltakra vonatkoznak, akiket a törvényjavaslat beterjesztése előtt internáltak, tehát az internálást a választási eredmények befolyásolására semmiképpen sem lehet felhasználni. Az 1945. szeptember 1. előtti ittlakáshoz való ragaszkodást a belügyminiszter azért tartotta feltétlenül indokoltnak, mert egy minimális időre a politikai életben való eligazodáshoz elkerülhetetlenül szükségük van azoknak, akik a háború idején és a felszabadulást követő hónapokban távol voltak az országtól. Erdei Ferenc nyilatkozata után az Ideiglenes Nemzetgyűlés a választójogi törvényjavaslatot, néhánv kisebb jelentőségű módosítással, elfogadta. Megszületett tehát az 1945 : VIII. törvénycikk a nemzetgyűlési választásokról.8 7 A választási törvény alapelveiben és szellemében lényegében megegyezett az Ideiglenes Nemzeti Kormány által alig több, mint két héttel azelőtt 85 Uo., 127. 1. 86 Uo., 128. 1. 87 Két év hatályos jogszabályai 1945-1946. Bpest. 1947. 36. 1. 7*
