Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
-AZ 1945. NOV. i l NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 871 belement abba, hogy minden új intézményben egyforma részesedést kapjanak az összes pártok ... A Kisgazdapárt belement ebbe a megoldásba azzal, hogy majd a választások korrigálni fogják ezeket az elosztásokat."8 A magyar közvélemény a választások közeli jövőben történő megtartásának lehetőségéről lényegében a kisgazdapárti Balogh Istvánnak a Magyar Nemzet május 25-i számában megjelent „Mérték és egyensúly" c. cikkéből szerzett tudomást.9 A cikk megjelenése azonban nem hatott és nem hathatott azonnal szenzáció erejével. Hiszen a közvélemény a dunántúli képviselőknek az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe való behívásával kapcsolatosan szinte folyamatosan értesült választásokról, a választójogi törvény kidolgozásának a szükségességéről. A választások lebonyolításának módja és megközelítően pontos időpontja azonban május hónapban még nem tisztázódott. Sőt júniusban és júliusban sem született végleges megegyezés a pártok között a választások ügyében. Rákosi Mátyás 1945. június 7-én úgy nyilatkozott, hogy a budapesti törvényhatósági választásokra legjobb esetben novemberben kerülhet sor. S abban az esetben látott csak lehetőséget a választások időpontjának előbbre hozására, ,,ha valami kedvező körülmény jön közbe".10 Ugyanakkor azzal is számolt, hogy a választás időpontja esetleg 1946 tavaszára tolódik ki. De a Kommunista Párt terveiben még mindig szinte kizárólag a törvényhatósági választások szerepeltek, s az országos választásokat illetően változatlanul elég nagy volt a bizonytalanság. ,,Az általános választás nem játszik nagyobb szerepet terveinkben" — állapította meg a Politikai Bizottság.11 Pontosan egy hónappal később — július 7-én — a Központi Vezetőség ülésén került szóba ismételten a választások megtartásának lehetséges időpontja. Az előrehaladást ebben a kérdésben az jelezte, hogy a Központi Vezetőség állásfoglalása szerint két héten belül véglegesen dönteni kellett a budapesti választásokról. A választások kimenetelét illetően pedig az a célkitűzés alakult ki, hogy ,,a Kommunista és Szociáldemokrata Párt együttvéve többséget kapjon, a Parasztpárttal együtt méginkább . . ."1 2 Az országos választások esélyeihez Szántó Béla azt a megjegyzést fűzte, hogy a Dunántúlon a Kommunista Párt gyenge, s utalt arra, hogy kisgazda körökben ott a választások esetén a szavazatok 80%-ára számítanak. Ezen az ülésen lényegében tisztázódott a törvényhatósági és a nemzetgyűlési választások egymáshoz való viszonya is. A Központi Vezetőség a fentiekkel kapcsolatosan azt szögezte le, hogy a budapesti törvényhatósági választás „bizonyos fokig a bevezetője az általános választásoknak".13 A választások időpontját illetően a többi párt körében még nagyobb bizonytalanság uralkodott. Mindegyik párt számolt ugyan a választások közeli megtartásának lehetőségével, de még a tekintetben sem alakult ki határozott vélemény az egyes pártok körében, hogy a választásokra 1945 folyamán egyáltalán sor kerül-e. 1945 július elején a Nemzeti Parasztpárt kerületi és megyei titkárainak értekezletén olyan vélemény hangzott el, hogy ha a budapesti törvényhatósági választásokat az ősz folyamán meg is tartják, az országos választá-8 Országos Levéltár (a továbbiakban: OL). M. 265-1. 9 Magyar Nemzet, 1945. máj. 25. 10 PI.Àrch. 274/3-2. 11 Uo. 12 PI.Arch. 274/2-28. 13 Uo.
