Századok – 1970

Tanulmányok - Berend T. Iván: A termelőerők fejlődése: növekedés és struktúraváltozás Magyarországon a szocialista átalakulás negyedszázadában 827/IV

A TERMELŐERŐK FEJLŐDÉSE . 865 A nemzetközi összehasonlítás adatai azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a magyar gazdaság fejlettségi színvonala a hatvanas évek második felében lényegében elérte az európai tőkés országok, sőt a Közös Piac országai háború előtti átlagszintjét, s erősen közelít a háború előtti legfejlettebb észak-európai-angol szinthez. Ezek a tények arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaságfejlődés fontos fejlettségi szinthatárhoz közelít, ahhoz a zónához, ami a XX. századi értékrend szerint már egyre kevésbé tekinthető közepes fejlettségi szintnek, hanem közvetlenül átvezet a magas fejlettségi szint alsó szféráiba, amikor — a történeti statisztikák tanúsága szerint — a fejlődés újszerű és más típusú problémái jelentkeznek, mint az iparosítási periódus elmúlt évtizedeiben. A fejlettségi szint-határ következő évtizedben történő átlépése természetesen nem jár semmiféle drámai változással, de új fejlődési folyamatokat indít meg. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem elkövetkező évtizedekben elért szférájában (700—1000 dollár/fő) a történelmi statisztikák tükrözte törvényszerűségek szerint valamelyest lassúbb ütemű ipari volumennövekedés, de jóval gyorsabb ipari termelékenységi szint emelkedés, nagy horderejű agrárforradalom — az agrár népesség további jelentős csökkenése mellett a termelési volumen és termelékenységi szint jóval gyorsabb növekedése — és szolgáltatási „robbanás", a tercier ágak más ágazatokat meghaladó növekedése kerül napirendre. A következő évtizedekben tehát a kialakult fejlettségi struktúra-keretek valóságos kitöltése emelheti Magyarországot a magas gazdasági fejlettségi szint kategóriájába. Bibliográfiai jegyzetek A fejezet alapvető statisztikai forrásait a Központi Statisztikai Hivatal következő kiadványai képezték: Statisztikai Évkönyv 1949 — 1955. Bpest. 1957; Statisztikai Évkönyv 1962. Bpest. 1963; Statisztikai Évkönyv 1967. Bpest. 1968; Statisztikai Évkönyv 1968. Bpest. 1969; Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv. Bpest. 1966. Mezőgazdasági adattár. Bpest. 1965; Ipari adattár. Bpest. 1966; Az ipar koncentrációja. Statisztikai időszaki közlemények, 1967. 3. sz.; A magyar építőanyagipar tevékenysége 1950 -1968. Statisztikai időszaki közlemények 1969. 5. sz.; A nemzeti jövedelem alakulása 1966. A népgazdaság állóeszközei 1960 — 1965. Statisztikai Időszaki Közlemények, 1967. 8. sz. A korábbi évek statisztikai pontatlanságait az utóbbi évek hivatalos kiadványai jórészt korrigálták. Külön említhető ebből a szempontból a KSH Adatok és adalékok a népgazdaság fejlődésének tanulmányozásához. 1957 c. értékes kiadványa. Az újabb számítások, árkalkulációk figyelembevételével készültek a Gazdaságkutató Tntézet ugyancsak felhasznált összeállításai, melyek a hosszútávú tervezés munkálataihoz készültek, elsősorban: A Népgazdaság fejlődésének adatai 1950 — 1966. Bpest. 1968; A népgazdaság fejlődésének elemzése. Bpest. 1968. A korrekciók szempontjából nagy értéket képviselnek a következő, úttörő számításokat közlő tanulmányok: Ganczer Sándor: Arszámítások, népgazdasági arányok. Közgazdasági Szemle. 1965. 11. sz.; Erlich Eva: Nemzeti jövedelem dinamikus nemzetközi összehasonlítása naturális mutatókkal. Közgazdasági Szemle, 1968. 2. sz. A termelőerők fejlődésének ágazati vizsgálatához nagy segítséget nyújtott a hoszezútávú tervezés keretében az Országos Tervhivatal irányításával végzett munka, ami a következő évtizedek fejlesztési koncepciójának kimunkálása érdekében a különböző szakértő bizottságokban visszatekintő közgazdasági elemzésekre is kiterjedt. E levéltári jellegű források közül elsősorban a következő, kollektívák által kidolgozott tanulmányokra hivatkozhatunk: A népgazdaság területi szerkezete múltbeli fejlődésének fő jellemzői, tendenciái, jelenlegi sajátosságai és a hosszútávú tervezés számára összegezhető következtetések. Bpest. 1968; A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésének elemzéséből levonható fő következetések. Bpest. 1968; A magyar ipar fejlődésének elemzése 1950 — 67. Bpest. 1968; Az országos építőipar és építőanyagipar fejlő-