Századok – 1970
Tanulmányok - Berend T. Iván: A termelőerők fejlődése: növekedés és struktúraváltozás Magyarországon a szocialista átalakulás negyedszázadában 827/IV
A TERMELŐERŐK FEJLŐDÉSE . 861 stabilitásra jutott. Az önálló magánkisiparosok száma. 70 ezer fő körül mozgott, alkalmazottaik létszáma pedig 25 — 30 ezer fő körül. Mivel az új szerkezetű magánkisipar tevékenységében a lakosságnak végzett szolgáltatások dominálnak, a szövetkezeti kisiparhoz képest kevesebb mint fele létszámmal és összehasonlíthatatlanul gyengébb felszereltséggel a lakosságnak végzett szolgáltatások több mint 40%-át a magánkisipar látja el. (A szolgáltatások mintegy 1/4-ét az állami ós tanácsi ipar végzi.) Érdekes módon a lakosság személyi szolgáltatásában (fodrászati, fényképészeti stb. tevékenység) a magánkisipar még a szocialista szektor által nyújtott szolgáltatások felét sem végzi, s a mérték utáni és egyedi megrendelésre készített termékeknek is csak alig több mint felét, a lakosságnak végzett építőipari, lakáskarbantartási szolgáltatásokban teljesítménye már valamelyest meghaladja a szocialista szektorét, az ipari jellegű szolgáltatásokban, különböző ipari javítási munkákban már mintegy 1/3-dal többet nyújt, mint az állami, tanácsi és szövetkezeti ipar együttesen. A lakosság szolgáltatási ellátása különösen egyes területeken azonban mindennek ellenére is elmaradott szinten áll. Kirívóan rossz a gépkocsi-javító és service hálózat és több, a lakosságnak nyújtott ipari-javító szolgáltatás. Úgyszólván még teljesen kialakulatlan Magyarországon a szolgáltatások legmodernebb ágazata, az iparnak és termelési területeknek nyújtott szolgáltatásokat végző ágazatok (számító- és irodagép kölcsönzés, illetve ilyen jellegű munkák megrendelés alapján történő elvégzése, üzemszervező irodák stb.). Az infrastrukturális és szolgáltató ágazatok fejlődése tehát a népgazdaság általános dinamizmusához viszonyítva lassú volt, és különösen nem tudott lépé it tartani az ágazat nemzetközileg kibontakozó valóságos forradalmával, a termelési ágazatoknál jóval gyorsabb növekedésével, gazdasági jelentőségének gyors emelkedésével. A nemzetközi fejlődési tendenciáktól való viszonylagos lemaradás éppen ezeken a területeken volt a legjelentősebb. Az iparosítás bekövetkezett előrehaladása azonban a hatvanas évekre már egyre erőteljesebben vetette fel a szolgáltatások és infrastruktúra egyre jobban látható elmaradottságát, fejlődést gátló hatását és fejlesztésének igényét. 5. A növekedés üteme; a gazdaság struktúrájában és fejlettségi szintjében bekövetkezett változások F A szocialista gazdaságfejlesztés vizsgált évtizedeiben Magyarországon rendkívül gyors gazdasági fejlődés játszódott le. Az ország egész modernkori gazdaságtörténetének legdinamikusabb szakaszába érkezett, s a gazdaság alapvető strukturális átcsoportosulása ment végbe, fordulatot eredményezve a gazdaság fejlettségi színvonalában. Ütem és periodicitás A szocialista fejlesztési stratégia alkalmazása idején a tervgazdasághoz még olyan idealisztikus elképzelések tapadtak, hogy a tervezés a fejlődés minden ingadozását, periodicitását kiküszöböli. S bár a fejlesztés két évtizedét nem szakították meg nagyobb vagy tartósabb gazdasági megrázkódtatások, az egészében gyors fejlődéi mégsem volt töretlen vonalú, megtorpanások vagy visszaesések nélküli. Bizonyos periodicitás végül is nem volt elkerülhető.
