Századok – 1970

KRÓNIKA - Vay Ádám halálának 250 éves évfordulóján rendezett emlékülésről (Solymosi László) 809/III

KRÓNIKA 809 Iának 250. évfordulója alkalmából. A kétnapos ünnepségsorozatot a rendezőbizottság nevében Oyulás Emiiné, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg. Bevezetőjében a jelen megértéséhez szükséges történeti ismeretek fontosságát hangsúlyozta, a hagyományok ápolásának Vaján elért eredményeit és azt a társadalmi összefogást dicsérte, amely lehetővé tette az emlékülés megtartását. Ezután Esze Tamás ismertette új kutatásai alapján a Rákóczi-szabadságharc eddig alig ismert alakjának, rangban a fejedelmi udvar első emberének, Vay Ádámnak életét és tevékenységét. A XVII. század második felében élő birtokos-nemesi rend életstílusának jellegzetes vonásait, társaialmi és közéleti ambícióit megtestesítő kuruegenerális 1657. május 11-ón született. Tanulmányait, C3ÓC3Í János irányításával a pataki iskolában végezte. Már 1675-ban a kurucok között volt a 18 esztendős ifjú, akit Strassoldo generális Debrecen megszállásakor elfogott. Szabadulása után tapasztalatokat gyűjtött a dunántúli főúri udvarokban, majd a C3ászár hatalma alatt lévő Fülek várában talált szolgálatot. A hatalmaskodó, erőszakos, hirtelenharagú, jobbágyait keményen elnyomó földesúr gazdálkodó és birtokgyarapító tevékenységét a Thököly-háború szakította meg. 1681-ben Vay Ádám még a király híve, amikor Kisvárda közelében Thököly elfogta ós váltságdíj ellenében elbocsátotta. Csak Fülek kapitulációja után, 1682-ben állt Thököly pártjára. Egy lovasezred és Kisvárda kapitánya, majd 1684-ben a kurucok mellé rendelt tatár hadak főkommisszáriusa lett. 1686-ban újból a császár híve, 1687 végén pedig a pozsonyi országgyűlésen Szabolcs vármsgye követe. II. Rákóczi Ferenc Vay Ádámot is beavatta terveibe. Emiatt — valószínűleg Rákóczival egy időben — elfogták. Bécsújhelyi börtönéből 1702-ben engedték szabadon. A következő évben a kurucok támadásai elől Vay Ádám is váraiba zárkózott, majd a fegyveres erőtől kényszerítve ismét csatlakozott a kurucokhoz. Hamarosan a fejedelem udvari kapitánya, 1703. október 27-én pedig a jászok és kunok kapitánya lett. A Rákóczi fejedelmi méltóságát, szuverenitásának igényét kifejező fényűző, 486 személyből álló udvartartás megszervezésében és fenntartásában jelentős szerep jutott Vay Ádámnak. О őrködött a fejedelem személyének biztonsága felett az udvarban ós a csatatereken egyaránt. Irányította a testőrezredeket, amelyek olykor Vay Ádám parancsnoksága alatt különálló hadtestként is működtek. Mint udvari marsall felügyelt a labanc urak elkobzott birtokaira. A fejedelem bizalmasa, a szabadságharcban a valláspolitika kialakításának részese. Erdélyi kapcsolatai révén az unió, a fejedelmet beiktató marosvásárhelyi országgyűlés előkészítésén fáradozott. A marosvásárhelyi országgyűlés az erdélyi fejedelmi tanács tagjává válsztotta. Az udvari kapitány rendet teremtett a máramarosi kamaraispánság korrupt viszonyai között, és fellendítette a sóbányászatot. Rákóczi Vay munkásságát Máramaros vármegye adminisztrátorságával és Békés vármegye főispánságával jutalmazta. Felívelő pályája sokak irigységét váltotta ki. Különösen a három gróf generális: Bercsényi, Forgách és Esterházy nem kedvelte az udvari kapitányt. Bercsényi a fejedelemtől egyenesen Vay Ádám elmozdítását kérte. Rákóczi azonban nem vált meg tőle, sőt a szabadságharc végső szakaszában Lengyelországba hívta. Az emigrációban a csapások súlya alatt az udvari kapitány hamar összeomlott. Itthon megtagadták tőle a kegyelmet, Lengyelországban pedig az emigráció tervei meghiúsultak, Rákóczi megszüntette udvartartását. 1712-ben Vay Ádám bújdosása utolsó állomására, Danckába (Gdansk) költözött. Itt készítette el mintegy utolsó fellángolásként gazdasági tervezetét egy mintauradalom létrehozására, de itt érték az utolsó csapások is. Rákóczi Franciaországba utazott, és ezzel kapcsolatuk végleg megszakadt. A keserű éveknek 1719-ben vetett véget a halál. R. Várkonyi Ágnes A társadalmi törvényszerűség és az egyén a Rákóczi-szabadságharcban című előadásában az egyéniség történelmi szerepének nagy és izgalmas, sokszor sémákba erőszakolt kérdését elemezte. Kimutatta, hogy a történetírás miért nem foglalkozott Vay Ádám történelmi alakjával. A köznemesi romantika történetírásának koncepciójában, hőskultuszában a kuruegenerális azért nem kapott helyet, mert személye megbolygatta volna Rákóczi és Bercsényi tökéletesnek ábrázolt egyetértését. A pozitivizmus felfogásában viszont elsikkadt az egyén történelmi jelentősége. A szellemtörténet és az ellenforradalmi korszak történetírása pedig nem törődött a nemesi osztály rendhagyó tagjaival. R. Várkonyi Ágnes hozzászólása további részében arra mutatott rá, hogy a kuruegenerális az újra fogékony, vállalkozószellemű, árutermelő és áruértékesítő .nemes típusát testesítette meg. A válságbajutott viszonyok nemességének hagyományos, megkövült rendi politikájával ellentótben 1698-ban a törvénytelen adókivetésre racionális érvvel válaszolt, amikor a pénzszerzés korlátozottságára hivatkozott. Rákóczi gazdaságpolitikája viszont egybevágott Vay Ádám érdekeivel. Elválásukat éppen ezért az magyarázza, hogy a válságból kivezető utat más-más módon képzelték el. Az ütközőpont kettejük között a jobbágykatonák felszabadításának kérdése lehetett. Az udvari marsall egyéni-