Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 775/III

796 FOLYÓI RATSZEMLF. korlátlan tengeralattjáró háborúra. Végül azonban 1916-ban mindkét kérdés a kancel­lár akarata ellenére heves politikai viták kereszttüzébe került. Ennek során Beth­mann Hollweg egyre inkább engedett sa­játmaga korábbi mérsékelt álláspontjából a féktelen annexionisták és a végső győ­zelem megszállottai javára. Ezután azon­ban nem maradt más választása, mint Hindenburgnak és Ludendorffnak a leg­felsőbb hadvezetés élére állításával meg­kísérelni feltartóztatni az egész politikáját elsöpréssel fenyegető áradatot. Mikor azon­ban belső reformokkal, az általános, egyenlő és közvetlen választójognak Poroszország­ban való bevezetésével és a parlamentáriu­soknak a kormányba való felvételével kísér­letezett, éppen a legfelsőbb hadvezetés adta meg 1917. július 12-én egész politiká­jának a kegyelemdöfést. Bethmann Holl­weg bukása nem csupán egy személynek, hanem egyben egy felemás, következetlen és kiegyensúlyozatlan politikának is a bu­kását jelentette. — KAREL PICHLÍK: Cseh­szlovákia keletkezése (181—218. 1.) elhatárol­ja magát mindattól a felfogástól, amely az új állam létrejöttében csak a polgári po­litikusok szerepót hajlandó elismerni, mind pedig attól, amely az orosz forradal­mak hatására kibontakozó népmozgalmak kizárólagos szerepére esküszik. A világ­háború előtt az önálló csehszlovák állami­ságnak sem Csehországban, sem Szlovákiá­ban nem volt talaja. A csehszlovák álla­miságot a Monarchián belül Kramáí és a neoszlávok egy osztrák-magyar—orosz szövetség keretében, ill. Oroszországon belül kívánták felépíteni. Az 1914/15. év orosz hadisikerei Csehországban heves osztrákellenes megmozdulásokat váltottak ki, és előtérbe állították az ún. cseh kér­dés oroszbarát megoldását. A hadihelyzet 1915 tavaszán történt megváltozása és az osztrák kormány elnyomó intézkedései azonban ezeknek a reményeknek szárnyát szegték. Egészen 1917-ig a csehszlovák füg­getlenségi mozgalomnak nem volt más bázisa, mint a Masaryk és Benes által 1915. november 14-én létrehozott Cseh Külföldi Bizottság, a későbbi Csehszlovák Nemzeti Tanács, amely az antant hatal­makra, a külföldi — elsősorban ameri­kai — cseh ós szlovák lakosságra és a ' szövetséges államokban megszervezett ós harcbavetett csehszlovák légiókra támasz­kodott. A hazai tömegek az írók és a munkások vezetésével 1917 tavaszán, a februári orosz forradalom hatására lépnek újból csatasorba a nemzeti függetlenség ügyéért. Az októberi forradalom a szociális elem jelentőségót állítja előtérbe. Ezzel ugyan Masarykék a nemzeti elem védel­mében szembeszállnak, anélkül azonban, hogy lemondanának az új demokratikus Oroszország létezésében a csehszlovák füg­getlenség számára rejlő haszonról. 1918-ban az önálló, független, demokratikus Csehszlovákia gondolata az antant hatal­maknál — Amerikánál is — teljes diadalt arat. 1918. október 28—30-án megszületik az új állam, amely — ha nem is nehézségek nélkül — 1919 januárjára lassan birtokába veszi a neki kilátásba helyezett egész állam­területet. — MICHAEL H. KATER: A komoly bibliakutatók a Harmadik Birodalomban (181—218. 1.) a nálunk „Jehova tanúi" néven ismert vallásos szekta náci uralom alatti viszontagságait tárgyalja. —A Doku­mentumok rovatban WOLFGANG RUDZIO: Az angol demokrácia exportja? (219—236. 1.) a németországi angol megszállás poli­tikai elképzeléseire vonatkozólag közöl ta­nulságos dokumentumokat. — B. VIE RT E L J AHRSCHRIFT FÜR SOZIAL­UND WIRTSCHAFTSGESCHICHTE 1969. 56. köt. 1. szám. — A füzetben befejező­dik WILHELM KALTENSTADLER: A trieszti osztrák tengeri kereskedelem a XVIII. szá­zadban (1—104. 1.) c. adatgazdag, az áru­összetétel, az export-import, a szállítás problémáját egyaránt felölelő, táblázatok­kal, kimutatásokkal, térképekkel ellátott tanulmánya. — Kozo YAMAMURA: A keres­kedő osztálynak mint vállalkozóknak és kapi­talistáknak szerepe a Meidzsi Japánban (105—120. 1.) foglalkozik a japán kapita­lizmus kialakulásának bonyolult probléma­körével. Az 1868-ban kezdődő Meidzsi restaurációban a kereskedő osztálynak mint vállalkozóknak és kapitalistáknak szerepe az iparosodás kezdeti szakaszára jellemző jelenség. — B. ÖSTERREICHISCHE OSTHEFTE 1969. 1. szám. — ANGYAL ENDRE: A délszláv és az európai avantgarde (1—12. 1.) az 1921—26 közt előbb Zágrábban, majd Belgrádban megjelent, a szerb Ljubomir Micic, testvére, Branislav Micic és fele­sége, a magyar származású Nina-Naj által szerkesztett Zenit c. folyóirat rövid, de jelentős pályafutását ismerteti. A Zenit igen nevezetes szerepet játszott az európai avantgarde történetében. Munkatársai kö­zött egyidőben olyan nevezetes személyi­ségek szerepeltek, mint Ivan Göll, Borisz Paszternak, Vlagyimir Majakovszkij, Hja Ehrenburg, Herwarth Waiden, Filippo Tommaso Marinetti, Michel Seuphor, Kas­sák Lajos és mások. A folyóirat ideológiá­ját az expresszionizmusnak, futurizmus­nak a „szláv eszmó"-vel való vegyülóse adta, miközben szlávon elsősorban szerb és orosz értendő. — ERNST JOSEPH GÖR­LICH: A Közép-Európa eszme Ausztriában

Next

/
Thumbnails
Contents