Századok – 1970
LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e 35/I
64 PINTÉR ISTVÁN csoportja felvonult a munkásotthon elé, letépte a Nemzeti Munkaközpont tábláját és tüntetett a béke mellett. Szándékukban volt másnap a gyár leállítása is, de az események kedvezőtlen alakulása ezt lehetetlenné tette.97 Hasonló célú felhívással fordult Miskolcon és Diósgyőrött a MOKAN vezetősége a szakszervezetekhez. A fegyverszünet támogatására ugyancsak le akarták állítani a gyárat, és felvonultatni a munkásokat. Október 16-i gyári nagygyűlésen az összeterelt munkások a nyilas vezetőbe beléfojtották a szót és Horthyt éltették.9 8 Az Ózdi Vasgyár dolgozói október 15-én a községháza előtt gyülekeztek és fegyvert követeltek a fegyverszünet biztosítására.99 Tolna székhelyén, Szekszárdon egy fegyverkező csoport a proklamáció után fegyveres felkelést készített elő, hogy a városban biztosítsák a fegyverszünet sikeres végrehajtását.10 0 Vattay Antal vallomásában arról tesz említést, hogy a kormányzó felhívása után igen sok szervezet, csoport támogatásáról biztosította Horthyt, és felvilágosítást kértek a teendőket illetően. Vattay — mint írja — Aggtelekyhez utasította őket a konkrét feladatokra vonatkozóan.10 1 így az érdeklődők a nyilasok karmába jutottak, hiszen a proklamáció elhangzása után Aggtelekyt azonnal lefogták, és Hindy vette át a Budapest feletti parancsnokságot. Feltehető, hogy nemcsak Vattayt, hanem másokat is kerestek hasonló céllal. Sokat mondó — bár végkövetkeztetésében túlzó és hamis — Hennyey Gusztáv külügyminiszternek Horthy október 16-i lépését indokló megállapítása: ,,Az október 15-i események moz- . gásba hozták Budapesten az ellenállási szervezeteket. Ezek a munkásság nagyrészét, a baloldali beállítottságú köröket és ama rétegeket foglalták magukba, amelyek a háború folytatását céltalannak tartották. A munkásságnak aktív fellépése már komoly formát öltött, s így esetleg összetűzések, egy polgárháború körvonalai már kialakulóban voltak. Ezt pedig mindenáron meg kellett akadályozni."102 A Kossuth-rádió a proklamációt követő sorozatos különadásaiban, a vár- • ható német támadás elhárítására szóhtja fel a nemzetet, elsősorban a főváros népét, amelyet leginkább fenyeget ez a veszély. Külön szól a hadsereghez, melynek fellépése sorsdöntő ezekben az órákban. „A honvédség ne várja be a német támadást, hanem biztosítsa magát fegyveresen a németek ellen , Budapesten és vidéken éppúgy, mint a fronton. Felsőbb parancsra nem szabad várni. Amíg Horthy vagy Vörös parancsai megérkeznek, addig már késő lesz ... A budapesti helyőrségnek, az 1. és 2. hadseregnek azonnal cselekednie kell . . ,"10 3 Üdvözli a magyar fegyverszünetet és ugyancsak harcra, együttműködésre hív fel a Szlovák Nemzeti Felkelés besztercebányai rádiója. Hasonló felhívások hangzanak el a jugoszláv partizánok részéről is. így pl. külön felhívás szól a muraszombati magyar katonai parancsnoksághoz, hogy az együttes harc, közös teendők megbeszélésére folytassanak azonnali tárgyalásokat. „Együttes harc közös ellenség ellen. Éljen Horthy! Éljen Tito tábornagy" — fejeződik be a felhívás.10 4 Sajnos a hadsereg parancs-97 Fegyverrel a fasizmus ellen 173. 1. 98 Uo. 154-165. 1. "Lásd: Kirschner Béla—Rdcz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában. Századok, 1963. 4. sz. 100 Fegyverrel a fasizmus ellen. 121. 1. 101 HIL, Vattay vallomása. 102 Hennyey Gusztáv: i. m. 39 — 40. 1. юз P I Archívum, Kossuth-rádió 1944. okt. 15. 104 Pl Archívum Вт VII. res. 1944-1-2013.
