Századok – 1970
LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e 35/I
60 PINTÉR ISTVÁN A Kossuth-rádió a fentiek ismeretében8 2 október elejétől rendszeresen, sőt rendkívüli adásokban is az általános sztrájk, a fegyveres felkelés előkészítésére, a nép és a hadsereg önálló fellépésére, a tehetetlen és ingadozó Horthyklikk eltávolítására hívott fel. „Az óra 12-t ütött"8 3 — hangoztatta,—a németek és csatlósaik beavatkozása napok, vagy órák kérdése. S ha nem lesz olyan erő, amely határozottan mer cselekedni, akkor az ingadozók, Horthyék és a németbérencek harcában feltétlenül az utóbbiak maradnak felül. Horthyt sok minden figyelmeztette tehát a náci veszélyre, de még több volt az a biztató jel, amelynek birtokában a megfelelő — főleg katonai — intézkedések végrehajtása esetén nem minden remény nélkül nézhetett volna a nácikkal való szakítás sikere elébe. Mit tett, hogyan készült fel Horthy? Október 11-én este, miután Horthy elfogadta a fegyverszüneti feltételeket, — bár az írásbeli meghatalmazás késett8 4 — Faraghó a Kremlben, Molotov jelenlétében aláírta a fegyverszüneti egyezményt. Az aláírással Horthy kötelezettséget vállalt, hogy az 1937 után szerzett területeket kiüríti, szakít és szembefodul a náci Németországgal, amelyhez a szovjet kormány „csapataival kész segítséget nyújtani". A szovjet kormány kész volt azonnal teljesíteni a kormányzó azon kérését is, hogy három napra állítsa le a szovjet csapatok előnyomulását, s így lehetővé váljék katonai erők visszavonása Budapest védelmére ós a kiugrás biztosítására. A szovjet fél egyben Faraghón keresztül kérte, hogy a magyar vezérkar megfelelő felhatalmazással bíró, a hadműveletekről jól tájékozott tisztet küldjön a 2. Ukrán Front, Malinovszki főhadiszállására, a kiugrás pontos katonai tervének egyeztetésére. Az átállás katonai tervének a végrehajtására tett intézkedések, ha felszínesen vizsgáljuk és nem nézünk a dolgok mélyére, látszólag megfelelőek. íme az előkészületek dióhéjban: Horthy még október 10-én vagy 11-én kinevezte Aggteleki Béla altábornagyot az elfogott Bakay helyére Budapest védelmének megszervezésére. Lázár tábornok a Vár védelmét kapta, Hardy Kálmánt, a folyamőrség parancsnokát ugyancsak a Vár és a 'Duna-hidak biztosításával bízták meg. Az 1. hadseregből Farkas Ferenc tábornok akit Horthy miniszterelnöknek is kiszemelt, ha Lakatos nem vállalná a fegyverszünettel járó kötelezettségek végrehajtását — utasítást kapott a 10. hadosztály Budapestre szállítására. (A hadosztály előőrsei október 15-én csupán Hatvanig jutottak, a tábornok viszont október 14-én már jelentkezettHorthynál.) Október 11-én Horthy Vattay altábornagy, főhadsegéd a kiugrási előkészületek egyik kulcsembere társaságában fogadta Miklós Bélát, egyes közlések szerint Veres Lajost is, a 2. hadsereg parancsnokát,85 és tájékoztatta őket a kiugrás előkészületeiről. Mindkét parancsnok vállalta, hogy egységeit szembefordítja a németekkel és felveszi az összeköttetést a szovjetekkel, ha a megbeszélt jelszót — „1920. III/1-es rendeletem végrehajtandó" — megkapják. A 3. hadsereg parancsnoka, Heszlényi tábornok németbarátsága 82 Farkas Mihály Rákosi Mátyáshoz intézett szept. 25. levelében kérte, hogy a Kossuth-rádió minden eszközzel dolgozzék azon, hogv az akció sikere országos üggyé váljék. (Pl Archívum KI. 11-864.) 83 Kossuth-rádió, 1944. okt. 14-i adás. 84 Csak október 12-én lépte át a frontot Nemes József őrnagy, aki Horthy írásos meghatalmazását vitte. 85 Vattay Antal vallomásában azt írja, hogy Veress nem tárgyalt Horthyval, hanem Geréb alezredes útján kapta meg a tájékoztatót, aki viszont a jelszót a náciknak elárulta.
