Századok – 1970
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Anglia és a német kérdés 1935 elején 603/III
ANGLIA ÉS A NÉMET KÉRDÉS 1935 ELEJÉN 655 függetlenséget angol—francia—olasz megállapodás révén biztosítsa."2 Ma már azonban bizonyos, hogv Mussolini számára 1935 márciusában nem Ausztria, hanem Abesszínia a „létfontosságú kérdés". A német expanzió ellen Stresa-ban megalakul a három hatalom egységfrontja, a stresai front, de ennek ára: hallgatni Abesszíniárói9 3 Abesszíniához akar Mussolini Stresában felhatalmazást; ekkor ez a lényeges számára. Igv április 11-én a három hatalom képviselői az észak-olaszországi Stresa-ban Isola Bellán, a Borromeo-palotában megkezdték három napos tanácskozásukat. Az angol küldöttség rangban felettébb előkelő volt: a miniszterelnök MacDonald, Simon külügyminiszter, Vansittart külügyminiszterhelyettes jelent meg a szakértőkön kívül. Ez az összeállítás sok megjegyzésre is okot adott. A londoni magyar követ a brit külügyminiszter és állandó helyettesének szokatlan, egyidejű távollétét „csakis a miniszterek és a Foreign Office között jelenleg erősen észlelhető széthúzással" magyarázta. A londoni csehszlovák ügyvivő kifejtette, csak sajnálni lehet, hogv betegsége miatt Eden nem vehet részt a tárgyalásokon. Egyetlen egyensúlyt MacDonald és Simon ingadozó politikájával szemben Vansittart-ban látott.94 Eden-nek kellett volna ténylegesen Stresába utaznia, azonban repülőútjári hazafelé Berlinből olyan viharba került és olyan szívrohamot állt ki, hogy az orvosok hat hétre minden munkától eltiltották. Volt, aki e szívrohamban is politikai betegséget látott, mondván, hogy Eden nem szeret olyan vállalkozásokban résztvenni, amelyeknek kimenetele kétes. Eden viszont éppen nem tekintette az elkövetkezendő stresai tárgyalásokat kétes kimenetelűeknek. Ügy vélte, az angoloknak ott épp az lenne a feladatuk, hogy a kölcsönös segítségi szerződések elvét helyezzék előtérbe az általános megnemtámadási szerződéssel szemben, és ha Németország visszautasítja ezt, a világ tisztán fogja látni Németország céljait. Szembe kell nézni az igazi nehézségekkel. Stresában a magas szintű és nagyfontosságú tárgyaláson sokat nyom a latban a tapasztalat, a fogékonyság, a szándékok és célok felfogása és kitapintása.95 Vansittart beszélte rá MacDonaldot, hogy ha Eden nem megy Stresába, menjen ő maga. MacDonald — Simonhoz hasonlóan — egyénileg puha ember volt, döntésre és a realitásokkal való szembenézésre szinte képtelen. így Anglia volt a leggyengébben képviselve e fontos értekezleten, melyen francia részről Flandin miniszterelnök és Laval külügyminiszter, olasz részről Mussolini és Suvich vett részt.96 9-' Mint ismeretes 1934. jún. 14—15-én találkozott Hitler és Mussolini Velencében. Mussolini úgy vélte, biztosítékot kapott, hogy Hitler felhagy Ausztria bekebelezésére irányuló törekvéseivel. De, amikor 1934. júl. 25-ón kirobbant a bécsi puccs és Dollfuss kancellárt meggyilkolták — őbenne látta Mussolini az osztrák status quo biztosítását — Mussolini rögtön két hegyivadász hadosztályt küldött az olasz—osztrák határra, hogy figyelmeztesse Hitlert, hogy ha csak egy német katona is behatol Ausztria területére, Olaszország hadbalóp Németország ellen. Mussolini e szándékát megsürgönyözte Bécsbe is. A március 16-i német proklamációban is hasonló fenyegetést látott Olaszország számára. Ld. F. Chabod: Olaszország története, 1918—48. Bpest. 1967. 94. 1.; Golvin : i. inti 2. 1. —Von Hassel 1 római német nagykövet Neurathhoz írt jelentésében többször határozottan utalt Olaszország félelmére és az osztrák függetlenség kérdésének bizonyos középpontúságára az olasz diplomáciában. Idézi Colvin: i. m. 61—62. 1. 9:1 Golvin : 61. 1. 94 Széchenvi londoni magyar követ bizalmas számjeltávirata. London. 1935.. ápr. 10. OL. Küm. Pol. 1935—2/1—1239. Cerny 1935. ápr. 10-i bizalmas jelentése. AMZV_ PZ. 14/1935. 95 Eden Memoirs, 176, 177. 1. 96 Colvin: i. m. 129. 1.; Churchill: i. m. 119. 1.
