Századok – 1970

A KORTÖRTÉNETIRÁS KÉRDÉSEI - Korreferátumok: - Simon Péter: A jelenkor és a munkásmozgalom történetének kutatása 565/III

568 SIMON PÉTER közi erőviszonyokon. Kérdés azonban, hogy létrejött-e епцек ellenére már 1945-ben oly mértékű erőegyensúly, melynek a szocialista világrendszer kialakulása óta feltétlenül tanúi vagyunk. Valószínűbb, hogy akkor még nem, csak 1948 —49-ben. De ha létre is jött volna 1945-re, a népi demokratikus országokban a következő évek során bekövetkezett szocialista irányú fejlődés nélkül bizonyára nem maradhatott volna tartós. így tehát a katonai győzelmen kívül a szocialista világrendszer kialakulásának is elengedhetetlen szerepe volt a nemzetközi erőviszonyok megváltoztatásában. A népi demokratikus úton végrehajtott szocialista forradalmak fokozatossága csak annyiban támaszt nehézségeket, a jelenkor kezdőpontjának meghatározása szempontjából, amennyiben egy-egy szocialista állam kialakulásának ideje általában nem köthető egyetlen politikai aktushoz, s ily módon egy meghatározott naphoz, hónaphoz. Azt azonban az események elemzése segítségével viszonylag pontosan meg tudjuk állapítani, hogy mikortól beszélhetünk egy-egy népi demokratikus országban dönlően már szocialista típusúvá vált államról; s ez a lényeg, mert kérdésünk megválaszolásához épp erre van szükségünk. Ha egyéb kérdések oldaláról közelítjük meg a jelenkor kezdőpontjának problematikáját, valószínűleg akkor sem 1945 mellett, hanem későbbi időpont mellett kell kikötnünk. Gondoljunk mindenekelőtt az antifasiszta koalíció történetére. E koalíció, mint tudjuk, minden nehézség, a reakciós imperialista körök minden mesterkedése ellenére, a koalíciós politika kezdődő bomlása ellenére 1947 tavaszáig fennállt. Az antifasiszta együttműködés politikáját ettől kezdve gyors ütemben felváltó új politika — melyre a két világrendszer éles szembekerülése és harca a jellemző — azonban csak 1948 — 49 fordulóján teljesedik ki. Érdemes azon is elgondolkozni, hogy a tudományos technikai forradalom — mely a jelenkor igen fontos ténye — valójában mikor is bontakozott ki. 1945-től kezdve? — Nem, hanem az ötvenes évek elejétől kezdve. A háború utáni néhány év az USA gazdaságában az átállítás, az európai kapitalista államokban a helyreállítás időszaka volt. A nagyméretű iparosítási politika a szocialista világrendszeren belül is csak a háborús károk helyreállítása után indulhatott meg. Az állammonopolista fejlődés évtizedek óta erősödő tendenciájának nagy előretörése a fejlett kapitalista országokban szintén 1948 utánra tehető. A gyarmati népek nemzeti felszabadítási mozgalma szintén 1948 után ér el átütő sikereket. Egyszóval igen sok szól amellett, hogy a jelenkor kezdetét ne 1945-től, hanem valamivel későbbtől számítsuk. Ezek után ki kell térni arra a kérdésre is, hogy önálló történelmi korszak-e a jelenkor, avagy sem. — Nekem is az a szilárd meggyőződésem, hogy nem, hanem a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal elkezdődött legújabb kor egyik alperiódusa. Persze nem akármiféle alperiódus, hanem olyan időszak, mely az előző három évtizedhez képest, a nemzetközi proletariátus számára, a szocializmus, a béke, a demokrácia erői és az elnyomott nemzetek felszabadulási mozgalma számára világviszonylatban új stratégiai helyzetet teremtett. Ne felejtsük azonban, hogy a korszak jellege 1917 óta alapvetően nem változott meg s a haladás erőinek fő feladatai is lényegüket tekintve ugyanazok, mint korábban voltak. Mert a megfeledkezés erről tévútra vihetné a marxista—leninista történetírást is.