Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 466/II

FOLYÔIITATSZEMLE 503 doni, ill. az 1916. aug. 4—17-i bukaresti egyezményben kilátásba helyezett területátengedések már igen súlyosak voltak, de ezeknek az egymásnak is ellentmondó kötelezettségeknek érvényesítése még erősen problematikus volt. Még súlyosabb helyzetet teremtett a Monarchia számára a csehszlovák követelések akceptálása az antant részéről. A Lajtán inneni birodalomrész felosztásában — ha nem is a saját államiság megszüntetésének értelmében — jelentős szerepet játszott az 1918. október 16-i császári manifesztum. Az első világháború végén a Monarchia felosztása már befejezett tény volt. — JOHN IVANSON Oroszország, Amerika ós az orthodox egyházpolitika, különösen a moszkvai patriarchátus és az amerikai metropolia viszonyát tárgyalja (141—161. 1.). — MAX DEMETER PEYFUSS a német nyelvterület Oroszország-kópét elemzi az 1830/31-i lengyel felkelés időszakában (172—181. 1.). 5. szám. — BOGDAN KRIZMAN: A katonai összeomlás a Balkánon 1918 őszén (268— 294. 1.) azt bizonyítja, hogy a Monarchia katonai összeomlása nem az olaszországi, hanem a balkáni fronton következett be. A balkáni front eszméjét 1914 őszén Franchet d'Esperay tábornok vetette fel, de még megvalósulása után sem tulajdonítottak neki kellő jelentőséget. 1918 június elején azonban d'Esperay lett a szaloniki front főparancsnoka, aki így hozzáláthatott régi kedvenc tervének megvalósításához. Ehhez 600 000 főnyi katonasággal rendelkezett. A tábornok hallatlan energiával készítette elő a támadást, s győzte le a francia, angol, olasz ellenzést. A támadás a szerb csapatokkal az élen, erős tüzérségi előkészítés után 1918. szeptember 14-én indult meg. Nemcsak a rendkívül rosszul ellátott és demoralizált bolgár hadsereg frontját törte át, hanem megrendítette, és visszavonulásra kényszerítette a központi hatalmak egész balkáni haderejét. A bolgárok, miután nem kaptak gyors és hatékony segítséget, szeptember 29-ón kénytelenek voltak aláírni a fegyverszüneti szerződést. Az egész balkáni front főparancsnokává kinevezett Kövess tábornagy a rendelkezésére bocsátott tekintélyes erőkkel sem tudta stabilizálni a frontot. A háború hullámai átcsaptak a Monarchia határain, bár a Monarchia elleni közvetlen támadásról Franchet d'Esperay -nek le kellett mondania. — A Kutatási jelentós c. rovatban DAN BERINDEI az újabb román történetírásról adott irodalmi áttekintése I. részét közli (303—308. 1.). Ebben a szerző a XIX. század utáni fejlődós problémáit elemzi. 6. szám. — JÓZEF BUSZKO: Az 1908-i politikai válságról : a dunai Monarchia szlávjai (321—328. 1.) a Galíciában 1908-ban kialakult politikai helyzetet ismerteti. Az események kiindulópontja az új demokratikusabb választójogi törvény alapján 1907-ben megrendezett parlamenti választás volt, amely véget vetett a lengyel konzervatívok hagyományos többségének, és a polgári liberális és nemzeti demokrata pártokból alakult Demokratikus Uniót juttatta többségre. A lengyel konzervatívok erre a paraszti bázisú Lengyel Néppárttal és az ukrán nép létezését is tagadó russzofil párttal szövetkeztek, és többséget értek el az 1908-i tartományi gyűlési választáson. Ez a nemzeti felháborodás viharát kavarta fel Galíciában. A tartomány a polgárháború szélére került. Andrzej Potocki gróf helytartót egy ukrán nacionalista diák meggyilkolta. A rendet végül is csak katonaság igénybevételével sikerült helyreállítani. — MARIN PUNDEFF: A 80 esztendős szófiai egyetem (329—339. 1.) az első bolgár egyetem történetét ismerteti. Az egyetem magasabb pedagógiai tanfolyamként 1888-ban kezdte meg működésót, és 1896-ra teljes egyetemmé épült ki. Jogi helyzetét az 1904. évi egyetemi törvény szabályozta. 1905-ben fölvette Ochridai Szent Kelemennek, Szent Cirill és Metód első tanítványának nevét. A cikk a továbbiakban részletesen tárgyalja az új fakultások felállításának, az egyetemi autonómiáért a kormánnyal vívott harcnak, a gyakori diákzavargásoknak a történetét. Majd a felszabadulás utáni helyzettel, az egyetemi reakció 1944/47 közti felszámolásával, az oktató munka újabb fellendülésével foglalkozik. Az 1944-től eltelt két évtized alatt az egyetem 30 449 végzőst bocsájtott ki falai közül, 17 549 férfit és 12 900 nőt. A 732 személyből álló tantestület magja magas képzettségű. Az 1888-ban alapított egyetemi könyvtár 717 000 kötetet számlál. Az egyetem kiadványsorozatai világhírűek. — DAN BERINDEI az újabb román történetírásról adott irodalmi szemléje II. részét közli (340—352. 1.). — B. A külföldi folyóiratszemlét összeállították: Bellér Béla (В.), Jemnitz János (J•), Jeszenszky Géza (J. G.), Niederhauser Emil (N.), Petneki Áron (P.), Sárdi Anna (S.) és Teke Zsuzsa (T.).