Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 450/II

460 folyóiratszemle megállapítja, hogy a keresztényszocialista mozgalmon keresztül az ellenforradalmi rendszer sokáig sikeresen szerelte le a különböző megmozdulásokat. Az „István" malom dolgozói először 1937 augusztusában, az illegális kommunista csoport szervezésével léptek sztrájkba, amit a vezetőség sztrájktörők munkábaállításával vert le. A malmot 1944-ben a németek felrobbantották, s olyan súlyos károkat szenvedett, hogy nem lehetett helyreállítani. 7. sz. — KÓNYA ISTVÁN: AZ 1918—19-es forradalmak és a magyar református egyház c. cikkében foglalkozik a református egyháznak a forradalomról vallott felfogásával. Ravasz László különböző — 1909, 1917, 1926-ban — vallott nézeteit vizsgálja; majd a református egyház vezetőinek az őszirózsás forradalomhoz való viszonyát Baltazár és Ravasz haladás- és forradalomellenes álláspontján keresztül mutatja be. Baltazár gerinctelenségét emlékiratai alapján dokumentálja, amelyből kiderül, hogy a Tanácsköztársaság vezetőinek is felajánlotta szolgálatait, később debreceni delegáció élén üdvözölte Ferdinánd román királyt, majd a Debrecenbe bevonuló horthysta „nemzeti hadsereg"-et. 8. sz. —BIMBÓ MIHÁLY: Nemzetköziség és nemzeti sajátosságok a KMP eszmei, politikai munkájában az 1918—1919-es forradalmak időszakában c. tanulmánya azokat az objektív lehetőségeket és tendenciákat vizsgálja, amelyek megadták a KMP tevékenységének általános keretét. Tisztázza a „proletár internacionalizmus" és a „nemzeti sajátosságok" fogalmát, majd bemutatja, hogy az internacionalizmus kérdését helyesen fogta fel a KMP, amikor a nemzeti kérdések megoldásának eszközeként fogták fel. Ezek gyakorlati alkalmazását a konkrét események tükrében is vizsgálat alá veszi. Röviden érinti még a Tanácsköztársaság bukásának sokat vitatott okait. — P. BÉKÉSI ÉLET 1969. IV. évf. 1. sz. — A Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából készített ünnepi kiadvány, főként az első proletárhatalom megyei berendezkedését, a proletárdiktatúra történetét mutatja be. SZABÓ FERENC: AZ uradalmi cselédek harca a kollektív szerződésért Békés megyében, 1919-ben c. tanulmánya a polgári demokratikus forradalom időszakának mezőgazdasági bérharcait mutatja be, vázolja a mezőgazdasági cselédek és a földbirtokosok erőviszonyait, az 1919 márciusában megállapított megyei kollektív szerződós és az országos arányok egybevetésével pedig kimutatja, hogy az országos átlag körül mozgó bérek kivívásával mennyiben jutottak a dolgozók jobb anyagi helyzetbe. — OLTVAI FERENC: AZ iskolaügy Kelet-Csanádban a proletárdiktatúra időszakában c. tanulmánya a mai mezőkovácsházai járás 1919. március 22-től április végéig terjedő iskolatörténetét ismerteti. Sorra veszi az egyes községek iskoláit és bemutatja azokat az intézkedéseket, amelyeket a tanácskormány utasítására az oktatás területén foganatosítottak. A rövid idő miatt a lényeges változásokra nem kerülhetett sor, de számos lépés történt az elmaradottság felszámolására, különösen az állam és egyház iskolaügyekben megmutatkozó összefonódottságának megszüntetésére. — JENEI KÁROLY: Adatok a két forradalom Békés megyei történetéhez egy békéscsabai bankf iók jelentései alapján c. írásában ismerteti az Osztrák-Magyar-Bank fiókvezetőjének 1919-es jelentéseit, melyek részben a megyei politikai ós gazdasági viszonyokra, részben a proletárdiktatúra békéscsabai védelmi kiadásainak pénzfedezetére és a román megszállásra nyújtanak viszonylag megbízható adatokat. — MÁRAI GYÖRGY: A forradalmi törvényszékek működése Békés megyében c. tanulmányában hét békési forradalmi törvényszók 1919. április 24-ig, tehát a román megszállás bekövetkeztéig folytatott tevékenységét elemzi, s megállapítja, hogy néhány politikai és a közellátás érdekeit veszélyeztető cselekmény mellett a szokásos bűnügyekben ezek a szervek a kor jogszabályai szerint jártak el és igyekeztek visszatartó hatású büntetéseket kiszabni. — FÜGEDI ERIK: Békéscsaba újratelepítése c. tanulmányában először a XVIII. század elején megerősödő demográfiai mozgás, különösen a felvidéki szlovák jobbágyság délre vándorlásának két főirányát (Kisalföld és Nagyalföld) határozza meg. A jobbágyszökések társadalmi jelentőségének ismertetése után rámutat arra, hogy az 1718-ban kezdődő újratelepítés szlovák telepeseinek zöme ugyan Nógrád és Hont megyéből került ki, de a Pest és Heves megyében korábban megtelepült szlovák parasztságból is sokan mentek Csabára, sőt onnan is volt továbbvándorlás. A bevándorlók 1746-ig evangélikusok voltak, ettől kezdve azonban Nyitra megyéből katolikusok is kezdtek beáramlani. A település folyamata 1750 körül zárul. — TAKÁCS LAJOS az új békési duzzasztóműről szóló írásában a Kőrösök múlt század végétől épített gátjait és azok rövid történetét írja le. — RELL LAJOS, a Szolnok—Arad vasútvonal építése és forgalombahelyezésének egykori magyar és egy aradi német (tévesen osztráknak vélt) hírlap tudósításait ismerteti. A fo-