Századok – 1970
FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 450/II
folyóiratszemle 453 jelentős hadianyagszállítója; elsősorban a magyar légierő fejlesztésében játszott szerepet. 1936-tól fokozatosan Németország veszi át a vezető fegyverszállító szerepót, majd 1941-ben teljesen Olaszország helyére lép. A tanulmány részletesen ismerteti a hadianyagszállításokra vonatkozó szerződéseket és ezek végrehajtását. Különös figyelmet érdemel egy 1941-es állapotot ábrázoló kimutatás a hadianyagbeszerzés egyes ágazataira fordított összegekről. E szerint Magyarország hadianyagbeszerzési költségének 30%-át fordította külföldi hadianyagvásárlásra. — HETÉS TIBOR: Gondolatok a magyar hadtörténet-felfogás alakulásáról, nem csupán a hadtörténetírás feladataira és a tudományok rendszerében elfoglalt helyére vonatkozó elméleti nézeteket ismerteti, hanem ennél szélesebb áttekintést ad a magyar hadtörtónetírás fejlődéséről. -— NYIKOLAJ I. SZIRKO: A Pataki Ferenc partizáncsoport. Visszaemlékezés. Az 1943 augusztusában kárpátaljai ukrán és magyar származású kommunistákból a Vörös Hadsereg kötelékében szerveződött partizán alakulat 1944 elején működött a kárpátaljai területen. Vezetője, Pataki Ferenc magyar internacionalista kapcsolatokat épített ki budapesti ellenálló szervezetekkel. Ezek szervezése során Budapesten letartóztatták, 1944 november 4-én Sopronban kivégezték. — V. CSIZMAKIK IRÉN: A Magyar Tanácsköztársaság légiereje. Részletes áttekintés a légierő szervezetéről, a használt repülőgéptípusokról s a harcokban való részvételről. — Sz. LEVÉLTÁRI SZEMLE XIX. óvf. (1969) 1. sz. — KUN JÓZSEF: ötven éves a Hadtörténelmi. Levéltár. A tanulmány első része a Hadtörténelmi Levéltár 1918 őszi megalakulását tárgyalja, majd a levéltár 1945 előtti belső szervezetével és funkciójával foglalkozik. A tulajdonképpeni levéltári munka a múzeumi és a levéltári alosztályok szétválásával kezdődött (1946). Ismerteti a Hadtörténelmi Levéltár néhány fontosabb fondját is. — A szám további közleményei a Tanácsköztársaság történetével kapcsolatosak. — Szűcs LÁSZLÓ: A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi kormányzó tanácsa c. hivataltörténeti cikkének szervezet- és hatáskör-történeti adatai jól hasznosíthatók, s felhívja a figyelmet a legfontosabb levéltári források lelőhelyeire. — SZÉKELY VERA: A polgári demokratikus köztársaság és a Tanácsköztársaság külképviseleteinek iratanyaga az Országos Levéltárban c. cikk bevezetőben az önálló magyar külügy létrejöttéről ad áttekintést, majd ismerteti a bécsi, a prágai és a berni követség szervezeti felépítését s iratait. Hivataltörténet és részletes fond-ismertetés. — BENKE ZSÓFIA: A Tanácsköztársaság egészségügyi igazgatásának történetéhez c. cikk először a közegészségügy dualizmuskori történetét tekinti át, amikor az egészségügyi igazgatás központi főhatósága a Belügyminisztérium volt. Bemutatja a polgári demokratikus forradalom változtatásait, az egészségügy koncentrált igazgatását. A Tanácsköztársaság idején az egészségügyi igazgatás főhatósága: a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság. Ismerteti a népbiztosság sokágú ós sokszínű szervező tevékenységét, a kiadott rendelkezéseket és ezek végrehajtását, s utal a proletárállam később megvalósítani szándékolt egészségügyi terveire is. —- KISS DEZSŐ: A testnevelési ügyek direktóriuma c. közlemény rámutat, hogy 1919-ig a testnevelés irányításának központi hatósága nem volt. Ismerteti a testnevelési ügyek direktóriuma megalakulásának körülményeit, a direktórium összetételét, funkcióját s a fennmaradt iratok tárgyi csoportjait. — Soós IMRE: Tanácsköztársasági szervek Heves megyében c. tanulmánya rámutat, hogy a proletárdiktatúra helyi szerveinek működéséről elsősorban Eger város iratai tájékoztatnak bennünket, mert a megyei s a többi városi és falusi szervek anyagát a Horthy-korszakban megsemmisítették. Ismerteti a direktórium összetételét, szakosztályait, bemutatja a direktóriumban június 14-ig beálló változásokat, majd a Tanácsköztársaság új alkotmányának életbelépése után a direktórium megszűnését s a tanácsok intézőbizottsága elnökségének megalakulását, amely a direktórium feladatkörét vette át. — BALOGH ISTVÁN: A Tanácsköztársaság szervei és iratai Szabolcs megyében c. tanulmánya az ellentmondó kevésszámú forrás alapján kísérletet tesz a proletárdiktatúra helyi hatalmi és igazgatási szervei megalakulásának időpontja ós körülményei meghatározására, majd ismerteti mindazon hivatalszervezeti változásokat, amelyek az alatt a 37 nap alatt zajlottak le, amíg a Tanácsköztársaság korszaka Szabolcsban tartott. — HADNAGY ALBERT: Iratok a Tanácsköztársaság történetéhez a Tolna megyei levéltárban c. tanulmánya ismerteti az egyes szervek hatáskörét, működését és tájékoztat ezek iratanyagáról is. Szól a különböző sajtótermék-gyűjteményről, valamint egyéb különféle bizottság ós önálló szerv iratanyag-gyűjteményéről. — KOPASZ GÁBOR: Tanácsköztársasági fondok a Barctnya megyei Levéltárban c. munka két fondeth ismertet: a Baranya megyei Direktórium és a Sásdi Kerületi Műszaki Hivàtal iratait. Részletesen beszél e szervek működéséről
