Századok – 1970
FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 450/II
452 folyóiratszemle túlnyomó többségét. A mezőgazdasági művelés módszerei az elmúlt évszázadok alatt alig fejlődtek valamit, lényegében még az elmúlt évtizedekben is a spanyol gyarmati korszak szintjón állottak. Ezután nagy statisztikai anyagon szemlélteti azokat a változásokat, melyek az 1950-es években végbementek Bolivia mezőgazdaságában, illetve azon remények meghiúsulását, amelyek az 1952 áprilisi forradalom után éltek a tömegekben. Rámutat azokra az ellentmondásokra az ország gazdasági életében, melyek Bolíviát talán Dél-Amerika „leggyengébb láncszemé"-vé teszik. — A Vita rovatban KÓSA LÁSZLÓ a folyóirat 1967. 1—2. számában a burgonya hazai neveiről megjelent cikkel vitatkozva közli most már a burgonya magyar neveinek — szerinte etimológiailag is helyes — sorát. — MOLNÁR BALÁZS Gunst Péter egy korábbi (1966-ban megjelent) cikkéhez kapcsolódva elmondja, hogy szerinte az agrártörténeti kutatás „első számú feladata" megszervezni a korábbi évtizedek mezőgazdasági kultúrájáról még igen sok adatot elmondani tudó idős generáció visszaemlékezéseinek gyűjtését. — A folyóirat közli az Agrártörténeti Szemle 10 évfolyamáról 1968-ban, Debrecenben rendezett vita öszszefoglalóját. — G.—K. HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK: XVI. évf. (1969). 1. sz. — MERÉNYI LÁSZLÓ. Hadimunkások mozgalmai Magyarországon az első világháború végén ( 1917 november — 1918 október). — Hadimunkásoknak az első világháború idején a hadiüzemekben dolgozó, jogilag katonának számító szakmunkásokat nevezték. A tanulmány kifejti, hogy ez a munkáskategória, elsősorban vasúti műhelyek munkásai és bányászok, hasonlóan a munkásosztály egyéb szakterületeken dolgozó tagjaihoz, tevékenyen részt vett az 1918 januári ós júniusi nagy sztrájkmozgalmakban. Benatóan elemzi —• a Honvédelmi Minisztériumnak a hadiüzemek igazgatásával foglalkozó 4/a ügyosztálya iratai alapján — a mozgalmak lefolyását és a letörésükre hozott intézkedéseket. — GECSÉNYI LAJOS: A dunai hajóraj az 1919. június 24-i ellenforradalomban. A Tanácsköztársaság idején leleplezett ellenforradalmi csoportok ellen folytatott perek iratai alapján vizsgálja a dunai monitorok részvételét az ellenforradalmi puccskísérletben. Az elemzés súlypontja annak felderítésén nyugszik, hogyan sikerült a Vörös Hadsereg felső vezetésében működő tiszti ellenforradalmi szervezkedésnek — nagyrészt megtévesztéssel — „beszervezni" a monitorok legénységét, s ezzel hozzájárul a puccskísérlet homályosan ismert előtörténete feltárásához. A tanulmány részletesen ismerteti a monitorok részvételét az akcióban és ellenforradalmi tevékenységük felszámolását. — GELLÉRT LÁSZLÓ: Adatok a középiskolás vörös katonákról azoknak az adatoknak összegyűjtésére törekszik, amelyek a középiskolás diákoknak a Vörös Hadseregbe való jelentkezését tükrözik. Forrásul elsősorban a diákok ellen lefolytatott fegyelmi vizsgálatok jegyzőkönyveit ós a Sajtóügyi Népbiztosság jelentéseit használja. A tobprzás a KIMSz diákszakosztálya és a Szocialista Középiskolai Diákok Országos Szövetsége égisze alatt folyt. — FORGÁCS BÉLA: A 31-es vörös gyalogezred és harcai (Visszaemlékezés). Az elsősorban Dima— Tisza közi szegényparasztokból verbuvált ezred a cseh és román frontokon harcolt. Részt vett a júliusi tiszai offenzívában. 2. szám: RÉTI LÁSZLÓ: A Magyar Tanácsköztársaság hadügyi szervezete és pecsétjei (első része az előző számban). A szervezeti felépítés pontos sematizmusát adja a reszortok vezetőinek jelzésével. Táblázaton mellékeli az egyes szervek által használt pecséteket. — VADÁSZ SÁNDOR: Vix és Károlyi. A franciaországi levéltári kutatásokra épülő tanulmány elöljáróban ismerteti Vix megbízatásának előtörténetét: a Franchet d'Esperay vezette francia balkáni hadsereg helyzetét és az 1918 novemberi belgrádi katonai egyezményt. Ez utóbbiról — hangsúlyozva, hogy nem volt fegyverszünet — kifejti, hogy a Károlyi-kormány viszonylagos sikerének tekinthető, mivel rögzítette, hogy a megszállandó területeken megmarad a magyar közigazgatás. A Vix-misszió 1918 novemberétől 1919 márciusáig folytatott tárgyalásait elemezve, három szakaszra tagolva mutatja be, hogyan készítette az elő az elcsatolandó területek kiürítését, hogyan presszionálta erre szakaszról, szakaszra fokozatosan a Károlyi-rezsimet s ásta alá ezzel annak tekintélyét. — Szőcs FERENC: Adalékok az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság határőrizetének történetéhez. Ismerteti a határrendőrség és csendőrség és a határbiztosításra rendelt pénzügyőrség helyzetét a polgári demokratikus forradalom idején. Táblázaton ábrázolja a határvédelem felépítését ebben, illetve a korábbi időszakban. Súllyal a Vörös őrség határvédő tevékenységét elemzi, számos adalékkal ismertetve a csempészet elleni harcot. Forrásai a Párttörténeti Intézet Archívuma és helyi lapok adatai. — CSIMA JÁNOS: Olaszország szerepe a Horthy-hadsereg fegyverkezésében (1920— 1941). A tanulmány kifejti, hogy az 1927—1936 közötti időszakban a fasiszta Olaszország volt Magyarország egyetlen
