Századok – 1970
TÖRTÉNETI IRODALOM - E. A. Volina, L. A. Zak : Többkötetes tudományos, tájékoztató kiadvány a világtörténet kérdéseiről 438/II
420 történeti irodalom 439 törekszünk így, hogy rövid és általános jellemzést nyújtsunk a kiadványról, kitépve egyes olyan fontos témákra és problémákra, amelyek elsősorban a legújabbkori történettel, valamint a történelemmel mint tudománnyal kapcsolatosak. Az abc-rendben szerkesztett szovjet történeti enciklopédiában mintegy 25 000 cikk szerepel (két és félszer több, mint a Nagy Szovjet Enciklopédia második kiadásában). A legnagyobb súlyt természetesen a szovjet népek történetére helyezzük (a kiadvány összterjedelmének több mint 38%-a). Az egyetemes történetre szánt cikkek összterjedelmónek 2/3 része az új és a legújabb kor történetét világítja meg. Nagy helyet foglal el (a külországok történetére szánt terjedelemnek mintegy 40%-át) Ázsia, Afrika ós Latin-Amerika országainak története. Az enciklopédia gazdag térképanyaggal (etnográfiai, történeti, politikai és gazdasági térképek) és illusztrációkkal rendelkezik s az egyes cikkek tartalmazzák a vonatkozó irodalom jegyzékét is. A cikkeken belüli bibliográfia felöleli a dokumentumkiadványokat, a különböző történeti forráspublikációkat, a marxizmus—leninizmus klasszikusainak műveit, a forradalom előtti orosz és szovjet történetírók műveit, valamint a külföldi irodalmat. A történeti enciklopédia az egyes kérdésekre vonatkozóan olyan műveket is ajánl, amelyek különböző tudományos folyóiratokban vagy tanulmánykötetekben jelentek meg, sőt, esetleg kevéssé ismert vagy nehezen hozzáférhető kiadványokban. A szovjet történeti enciklopédia elsősorban a történész és társadalomtudományi szakemberek valamint tanárok számára készül, azonban felhasználhatják más tudományágak tudományos munkatársai is, egyetemi hallgatók és újságírók. A szovjet történeti enciklopédia lapjait a történelem iránt érdeklődő olvasók széles tábora is forgathatja. A kiadvány viszonylag szűk terjedelme miatt, továbbá figyelembe véve azt a tényt, hogy a „Szovjet Enciklopédia" kiadó a szovjet történeti enciklopédiával párhuzamosan filozófiai, földrajzi, irodalmi, színház-, és a világ valamennyi országára és népére vonatkozó művészettörténeti enciklopédiát, valamint kémiai enciklopédiát, rövid filozófiai szótárt és más enciklopédia-jellegű kiadványt is megjelentet, a szovjet történeti enciklopédia nem tárgyalja a kultúr- és tudománytörténeti kérdéseket. A szovjet történeti enciklopédiában csak azok a kultúr- és tudománytörténeti kérdések kerülnek szóba, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak ennek a kiadványnak profiljával (így pl. a szovjet történeti enciklopédia 6. kötetében a következő cikkek szerepelnek: „Történeti téma a képzőművészetben", „Történeti téma a zenében", „Történeti műfaj a szépirodalomban". Azonban az egyes országokkal foglalkozó cikkek mellett függelékben közli az enciklopédia a tudomány és a kultúra terén bekövetkezett legfontosabb eseményeket, közli a kiváló tudósok ós művészek életére vonatkozó dátumokat. A szovjet történeti enciklopédia feladata az, hogy segítse tájékozódni az olvasót a világtörténeti folyamat alakulásában a legrégibb időktől kezdve napjainkig. A szovjet történeti enciklopédia különös figyelmet szentel napjaink történetének, amelynek legfőbb tartalmát a kapitalizmusról a szocializmusra való átmenet képezi. Az enciklopédia arra törekszik, hogy tudományos-népszerű, de nem túlságosan leegyszerűsített formában feltárja a történelem marxista—leninista felfogásának lényegét, a történelmi materializmus szemszögéből bemutassa az eseményeket, a társadalmi mozgalmakat, bemutassa a néptömegek szerepét a társadalom fejlődésében, bemutassa a társadalmi osztályok, a különböző társadalmi rétegek és az egyes személyiségek helyét és szerepót. Ugyanakkor a szovjet történeti enciklopédia azt a célt is tűzi maga elé, hogy a dialektikus és a történelmi materializmus egyedül tudományos módszere alapján tükrözze és összegezze a Szovjetunióban és az egyéb szocialista országokban a történettudomány, valamint a kapitalista országok haladó tudósai által elért eredményeket, feltárja a burzsoá, a jobboldali szocialista és a revizionista történetírás különböző irányzatainak osztálytartalmát. A szovjet történeti enciklopédia rendeltetése elsősorban az, hogy tájékoztató kiadványul szolgáljon az olvasók széles köre számára, ezzel azonban távolról sem merítettük ki jelentőségét. Az enciklopédia összegezi és rendszerezi a tudományos eredményeket, azaz bizonyos értelemben a tudományos fejlődés mérlegét nyújtja. Ez a tény már önmagában segít feltárni a történeti ismeretek „fehér folt"-jait s az új, aktuális problémákat, ösztönzőül szolgálva a további kutatásokhoz. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a múlt és a jelen értelmezése szoros kapcsolatban áll a további fejlődési út megítélésével, a történelmi tapasztalatok levonásával. Amellett, hogy biztosítani kívántuk a címszavak teljességót (azaz minden valamennyire is lényeges szakkifejezés felvételét, továbbá hogy biztosítottuk az egyes cikkek egymáshoz viszonyított helyes arányát) — a címszavak összeállítása során különös figyelmet fordítottunk a kiadvány teljes és arányos jellegére, továbbá arra, hogy az egyes cikkek között kölcsönös kapcsolat legyen.