Századok – 1970

TÖRTÉNETI IRODALOM - Auguste Cornu: Marx és Engels. 1818-1844 (Ism. Jemnitz János) 434/II

420 történeti irodalom 434 csak a fenti elvont sémákban-fogalmakban mozognak, hanem a társadalmi fejlettségtől, az ellentmondások kiéleződésének mértékétől függően hívja vagy veti el a forradalmat. Ady túllátott már sok vonatkozásban a polgári társadalmon. Es túllátni — egyet jelentett a szocializmus eszméjével való ismerkedéssel, több-kevesebb azonosulással. Amikor Anatole France szociialistaságáról beszél, akkor még vele együtt mondja: ,,a szocializmus még nem lesz megváltás. De . . . milliószor több szépség és jóság lesz a földön, mint ma ... A szocialisták arra mennek a cél felé. Ezért kell velük menni. Nem érnek oda. De egy részét az útnak megfuthatja velük az emberiség" (35). Alig egy esztendővel később azonban már valóságos himnuszát zengi a szocializmusnak. „Soha gyönyörűbb hitet emberi elme nem teremthet a szocialista világrend hiténél" (148). Másfélezer párizsi villamosipari munkás munkabeszüntetése kapcsán szinte megittasodik a zubbonyosok erején, nagyszerűségén. „Micsoda öntudat és hatalom az övék. Kezükben van a világ s az egész emberi civilizáció sorsa. Jó kezekben van, nem kell félni. Néha-néha ugyan eloltják a lámpákat. Megállítják a vonatokat is. De mennyi új fényt adnak kárpótlásul az agyaknak. S micsoda boszorkányos tempóval halad, amióta ők hajtják az emberi haladás gyorskocsija" (124). Más írásaiban mint az igazi hazafiság hordozóit, a kultúra letéteményeseit állítja olvasói elé (361, 221). Ez a szocializmus azonban nem a forradalom szocializmusa, legalább is Franciaországban nem az, ahol Ady szerint megvalósulása a közeljövőben várható. „Forradalom: kész nevetség erről beszólni . . . Nem kell itt forradalom: minden készen van. Csak hát a leltározás s a hagyatéki tárgyalás a történelemben sem éppen rövid processzus" (126). Ragyogó portrékat rajzol a korszak nevezetes személyiségeiről. Figyelemre méltó az első szocialista miniszterről, Millerand-ról készített vázlata. Természetesen gazdagon sorjáznak az írókról, művészekről készült feljegyzései, hogy itt csak a pazar Paul Gauginírását emeljük ki. Becses adalékokkal szolgái a századforduló magyarságának megismeréséhez; életsorsokat foglal össze frappáns tömörséggel, általános emberi problémákat taglal. A zseni érzékenységével hatol az emberi pszichikum mélyeire. A kötetet (s korábban már a IV., V. ós részben a III. kötetet is) az Ady-hagyaték lelkiismeretes gondozója, Vezér Erzsébet rendezte sajtó alá. Az áttekinthető szerkesztés, kiváltképp a mintaszerű filológus munkával készített, a főszöveggel azonos terjedelmű jegyzetelés, az olvasó eligazodását könnyíti meg. Az ilyen típusú vállalkozások — sorozatok — örökös problémája, hogy az egyes kötetek kezelését — indokoltan — megnehezíti az előző kötetek jegyzeteire való visszautalás. Vezér Erzsébet érezhető törekvése, hogy a kötet önállóságát fokozza, anélkül, hogy ez felesleges ismételgetésekhez vezetne. A kritikai kiadás rangjához méltóan a jegyzetelés nem csupán eligazító vázlat, de szinte teljes dokumentáció. Ezért nemcsak az Ady-kutatók, de a kor iránt érdeklődők számára is becses segítség. Pl. a Courrier Européen magyarországi betiltása kapcsán közli, magyar ós francia nyelven, Jászi Oszkárnak alapban 1906. március 16-án megjelent cikkét; részleteket közöl az agg Mocsáry Lajos ugyanott megjelent cikkéből; közöl egy másik Mocsárycikket is, mely a Mercure de France 1907. május 15-i számában látott napvilágot. Olvashatjuk Millerand-nak a Budapesti Napló részére küldött levelét, Kossuth Ferencnek a Matin-ben megjelent írását stb. A jegyzetapparátus értékét növeli, hogy ismerteti Adynak a Budapesti Naplóhoz való viszonyát a szóbanforgó időszakban, s adatokat közöl Ady növekvő népszerűségéről. I'RITZ PÁL AUGUSTE CORNU: MARX ÉS ENGELS. 1818—1844 (Budapest, Kossuth Kiadó. 812 1.) A francia származású és tudományos munkáját a Német Demokratikus Köztársaságban folytató Cornu egész életét Marx és Engels életművének felmérésére, egy modern kettős életrajz megírásának szentelte. Cornu ma kétségtelenül a Marx—Engelskutatók élgárdájához tartozik, s hosszú kutatómunkájának éppen napjainkban érik be láthatóan a termése, mikor az életrajz első s nem is kisterjedelmű részét átadta a nyomdának. Cornu Marx-életrajza mellett magyar nyelven néhány hosszabb-rövidebb áttekintés mellett csak egy érdemleges könyvről tudunk,'igaz, hogy ez viszont méltán példaszerűnek tekintett írás: Mehring Marx Károly-életrajza. Cornu félévszázaddal később elkészült életrajza sok tekintetben támaszkodik és hivatkozik Mehring munkájára,