Századok – 1970

LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pölöskei Ferenc: Tisza István nemzetiségi politikája az első világháború előestéjén 3/I

8 J'ÖLÖSKEI FERENC elvetése került, s ezt az újonnan kinevezett Lukács-kormány belpolitikai gyakorlatának egész vonalán érvényesítette is. E változás elsősorban nem is Tisza belpolitikai koncepciójának módosulásával függ össze, hanem mindenekelőtt a nemzetközi politikai életben, a Monarchia és Németország Balkánpolitikájában, valamint Románia ekkori sajátos helyzetében gyökerezik. Hiszen röviddel a tárgyalások megkezdése előtt állították fel a román egyházi befolyás csökkentése érdekében a görögkatolikus magyar püspökséget. A hajdúdorogi egyházmegyéhez számos román anyanyelvű egyházközséget kapcsoltak. E püspökség felállítását a román egyházak mellett a román nemzeti párt is sérelmezte. 1912. július 25-én népgyűlést tartott: „a hazai román görögkatolikus egyház ellen — mondotta a gyűlés határozata — egy görögkatolikus magyar egyház létesítése által intézett támadást a gyűlés, a magyarországi és erdélyi román nemzet etnikai léte, valamint az ország és egyház alaptörvényei által biztosított felekezet- és vallásszabadság elleni legbarbárabb merényletnek tekinti. Protestálva a fő szabadságoknak ilyetén való arculcsapása ellen, veszélyeztetett testvéreinek bátorítást küld, kijelenti, hogy a hazai összes románok szolidaritását bárminő áldozatok árán is fenntartja, a két egyház szabadságának és azokban a román nyelvnek megvédése által."11 A Balkán-háborúk kitörése és a szövetséges kis országok törökellenes sikerei alaposan megtépázták a Monarchia s részben Németország külpolitikai tekintélyét. A szövetséges Romániában látták ekkor pozícióik visszahódításának egyik legfontosabb eszközét. Ezért nemcsak a Hármasszövetséget újítót- < ták meg, meghosszabbították a Romániával érvényben levő titkos szövetségi szerződést is. E szerződés értékét azonban kezdettől kétessé tette a magyarországi román kérdés. A német diplomácia az osztrák vezetőkörökkel egyetértésben 1912 őszén megpróbálta felszámolni a Romániával való szövetség elmélyítésének útjában álló akadályt. A balkáni status quohoz és ezzel saját balkáni befolyásához ragaszkodó, a Hármasszövetséggel titkos szerződésben álló Romániát is meglepték a bal- ' káni kis államok győzelmei, terület hódításai. Oroszország mozgósított is Románia határán, azzal a célzattal, hogy távoltartsa a török melletti fegyveres beavatkozástól. A liberálisok vezetője, az 1910-es évek legügyesebb román taktikusa, Bratianu miniszterelnök gyorsan tudomásul vette a Balkánon le- ' zajlott változásokat. Megértette az orosz csapatösszevonások jelentőségét, в alig-alig látható diplomáciai manőversorozatba kezdett. Gyorsan belátta, hogy a Balkánon Oroszország nélkül nem tudja erősíteni pozícióit, ezért mindenekelőtt az oroszbarátság hosszú ideig elmulasztott kialakítására törekedett. Megfogadta azonban Németország tanácsát is és 1912 november végén felkereste a Monarchia új bukaresti követét, Fürstenberg herceget. Az orosz mozgósításra hivatkozva a követ előtt kijelentette: szükségesnek tartja Magyarország és Románia között a teljes harmónia helyreállítását. Ehhez a királyság egész közvéleményét meg lehetne nyerni abban az esetben, ha a magyar kormány előzékeny lenne a magyarországi románokkal.12

Másnap, november 27-én Berchtold Tiszához írott levelében kérte: a magyar kormány hívja össze megbeszélésre a román képviselők klubjának elnökségét, és vegye 11

Szegedi Állami Levéltár. Főispáni bizalmas iratok. 1912. 39. sz. Az első püspöknek, Balogh Istvánnak, jóval magasabb fizetést szavazott meg a kormány, mint amit a római katolikus vagy a protestáns püspökök kaptak. 12

H. H. St. A. Interna 1912-13. LXIX. Fürstenberg 1912. nov. 26-i levele Berchtoldhoz.