Századok – 1970

A MŰVELŐDÉRTÖRTÉNET KÉRDÉSEIRŐL - Elekes Lajos - Székely György-Sinkovics István -Balogh Sándor: A művelődéstörténet helye, funkciója a történelmi szintézisben 126/I

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET HELYE, FUNKCIÓJA 131 4. A mondottak illusztrálására példákkal szolgálhatnak a következő konkrétabb témavázlatok illetőleg kérdésfelvetések:** SZÉKELY GYÖRGY: Művelődési viszonyok a XII-XIII. század fordulóján Itt az árpádkori művelődésnek csupán egy szegmentumát vehetjük vizsgálódás alá. A világi uralkodó osztály kibontakozása életvitelének fejlődésén is lemérhető, az utóbbi ennyiben az osztály ábrázolásától a tárgyalásban alig elválasztható. Az udvari élet fényűzése a XII. század végén már nem szorítkozott az emelkedő pénzjövedelemmel rendelkező királyra, hanem beletartozott nagyúri környezetének pompája is. III. Béla felesége a kereszteshadjáraton levő német császárnak drága szőnyegekből és skarlátposztóból emelt sátrat, benne faragott elefántcsont trónszéket és finomművű ágyat ajándékozott. II. András ezüstbölcsöt, ezüst fürdőkádat, arany láncokat és ékszereket, bársony,- selyem-, finomposztó-ruhákat adott férjhezmenő Erzsébet leányának. Ezeket a példákat mind a dinasztikus kapcsolatok politikai történetében, mind a művelődéstörténeti részben elhelyezhetjük. A gazdagodás azonban szélesebb körben mérhető le a település, lakás, viselet fejlődésón. A fegyverek is megkülönböztették a társadalom egyes rétegeit. A drága páncélt csak főurak vásárolhatták. Az északi területek egyéb kiváltságos elemei csak 4 — 6 család költségén szerezhettek be ilyen felszerelést. A sisak, kétélű kard, lándzsa, pajzs, a költséges hadiló tartoztak immár a feudális urak katonai 1 felszereléséhez. Mindez egy réteg vagyonosságát is érzékelteti — éppúgy mint ékszerei: gyűrűk, fülbevalók —, de tárgyalhatók az államszervezet hadügyi részében is. A fejlődós a háztartási eszközökön is lemérhető. Holl Imre budavári kutatási eredményei mellett vidéki múzeumok anyaga is mutatja, hogy változatosabbá váltak a hazai háziipari és kézműves (mesterjegyes), mázatlan (fehér, szürke, vörösesbarna) cserépedények; rajtuk kívül a XIII. században megjelentek a külföldi edények, pl. ausztriai szürke és grafitos áruk. Egy ízben már mázas edény is felbukkant. Mindez mint háziipar, kézművesség a termelés szférájában, mint import a kezdődő gazdasági forgalom kérdéskörében tárgyalható a gazdaságtörténeti részben. Más aspektusa azonban a külön művelődéstörténeti összefoglalásba kívánkozik, már amennyiben az életmód javulására mutat a társadalom vezető köreiben. Mégis sok keleti vonás maradt életükben, vadászatok és nyilazás élénkítették napjaikat. A XII —XIII. századi urak csak a telet töltötték viszonylag kezdetleges házukban, mihelyt lehetett, mezei sátrukban éltek. Az adatok ugyanakkor arra mutatnak, hogy a nyugati lovagok életmódjának követése már a XII. századra is jellemző. A berendezések tökéletesedése, az öltözködés gazdagodása kellő alapot az előkelők iparos szolgáiban nyert. Nyilvánvaló, hogy ezekről említést elsősorban a társadalomtörténeti tárgyalás kíván. A XII. században Margit asszonynak egy liber és családja szőnyegszövéssel adózott; Fulcumarus comes számára olyan rabnői készítették a posztót, akiket ad textrinum opus rendelt; Froa asszonynak pedig takács jobbágyai voltak. Ennek az úri életmódra való hatása a művelődéstörténeti összefoglalásba kerülhet. Fulanyagi javak összességét értjük. De konkrét tárgyalásánál elsősorban gyakorlati okokbél súlyozni, válogatni, szűkíteni kell. Megfontolandó, nem volna-e helyes a tárgyalásban kiemelni a következő kérdésköröket: a) ideológia, világkép, h) erkölcs, szokás, <•) kultúra és kultúrpolitika összefüggései a kibontakozás folyamatában, d) az értelmiség kialakulása és szerepe (Balogh S.). 2. Msg kill vizsgálni aforrásos bázis problémáit. Be kell mutatni az írásbeliség fejlődését és az írástudók szerepét. Tanulmányozni kell a párhuzamokat és a kölcsönhatásokat, különösen a többnemzetiségű ország kulturális fejlődésbeli sajátosságai szemDontjából. Tisztázni kell az átmeneti korok jellegzetességeit a kultúra fejlődése (a régebbi formáció maradványainak továbbélése, másrészt a fejlődés megelőzésének látszó előremutató elemek) oldaláról. Elemezni kell a kultúra alkotóinak problémáit a társadalmi igény, szükséglet, az osztályviszonyok meghatározó szerepe felől (Sinkovics I.). '.S. Példákon ajánlatos bemutatni a tárgyalt elvek alkalmazását. Egyes területeken, így a társadalompszichológia fogalom'töréban további tisztázó vizsgálódások kívánatosak, különös tekintettel a társadalom osztályszerkezetére. A „bánni tudás" körében különös gonddal kell megvilágítani a találmányok alkalmazásának, újabb korokban a szakirodaion felhasználásának kérdéseit. Be kell mutatni az oktatási intézmények fejlődését. Ügyelni kell a forrásanyag fokozatai bővülésére és fiihasználásának különböző lehetőségeire, például a szépirodalom vonatkozásában. Gondot kell fordítani az új és az elmúló elemek keveredésére, harcára, egyebek közt a periodizáció szempontjából is. Törekedni kell a rejtstt összefüggések, lappangó tényezők, valóságos funkciók feltárására: betekinteni az adatok mögé (Székely Gy.). A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy az elmondottakat a bemutatott szöveg kiegészítésének tekintik. Egyetértettek abban is, hogy igyekezni kell a felsorolt szempontok minél teljesebb érvényesítésére, már a mostani munkálatokban (amsnnyire ez lehetséges), illetőleg ezek folytatásaként külön ilyen céllal indítandó későbbi munkálatok során. •• Ld. Székely György, Sinkovics István és Balogh Sándor professzorok itt következő írásait. 9*