Századok – 1970

A MŰVELŐDÉRTÖRTÉNET KÉRDÉSEIRŐL - Elekes Lajos - Székely György-Sinkovics István -Balogh Sándor: A művelődéstörténet helye, funkciója a történelmi szintézisben 126/I

VITA A művelődéstörténet kérdéseiről* ELEKES LAJOS: A művelődéstörténet helye, funkciója a történelmi szintézisben Minthogy a vizsgált területen nemcsak tartalmi, hanem szóhasználati kérdésekben sincs egység, ilyen természetű félreértések elkerülése és saját álláspontunk szabatos körülhatárolása érdekében szükséges mindjárt elöljáróban tisztázni, mit értünk történelmi szintézisen ós mit értünk a műveltség, művelődés, kultúra fogalmán. Hangsúlyozzuk, megítélésünk szerint mindkét kérdés — inkább kérdéskör — beható tartalmi elemzést, ennek nyomán és sokoldalú (hihetőleg huzamosabb ideig eltartó) eszmecserék alapján minden lényeges mozzanatot felölelő, átfogó összegezést kíván. Ilyenre most nem vállalkozhatunk. Mindössze néhány olyan vonásra óhajtjuk felhívni a figyelmet, amelyeknek körültekintő számbavételét elengedhetetlennek véljük a most előttünk álló feladat: Magyarország története új összefoglalása helyes megközelítésének és az adott keretek közt lehetséges optimális megoldásának szempontjából. 1. Szintézisen az adott összefüggésben a történelmi folyamat egészének olyan egységes, összefüggő, lényegi teljességre törekvő előadását értjük, amely a) nagy tárgyalási egységeiben (korszakolásában) a történelmi folyamat lényegi, minőségi változásait a marxista periodizálás elveinek megfelelő módon — folyamatosság és megszakítottság dialektikus egységében — mutatja be; ezen belül b) a fejlődés-haladás alapvető tényeit, mindenkori fő irányait állítja a vizsgálódás középpontjába; c) ezek tendenciálisan törvényszerű érvényesülésének konkrét menetét lehető teljességig életszerűen, ilyen értelemben is valósághűen, vagyis ellentmondásos voltuk ban, az őket keresztező egyéb tendenciákkal együtt, a kölcsönhatások teljes bonyolultságát érzékeltetve, és mindezt nem csupán elvont átalánosításokban, hanem emberitársadalmi tevékenységben, konkrétan a történésben, a tényekben megmutatva; d) kiemelvén a lényeges és meghatározó momentumokat, egyben érzékelteti az emberi-társadalmi tevékenység bonyolult sokoldalúságát, különböző szféráinak állandó egymásra hatását ós (többé-kevésbé) együttes fejlődését; e) nem csupán a nagy periodizációs egységek egymásutánjával, hanem azokon belül a tárgyalás módjával is lehetőségig érzékelteti az időrend fontosságát, nem önmagában ezt, hanem a történések belső logikájának (kauzális, szerkezeti összefüggéseiknek, mozgásirányt és ütemet meghatározó kölcsönkapcsolataiknak) időrendileg is meghatározható bemutatását tartván elsőrendű feladatának; ]) ennek céljából az ábrázolás, a megértetés lehető teljességének érdekében és attól meghatározott módon, mértékben váltogatja az előadás, tárgyalás vertikális és horizontális síkjait, vagyis az egészében a fejlődós menetét kifejező ós így az időrenddel nagyjában egybeeső tárgyalási mód mellett esetenként — így egy nagyobb periodizációs egység egészéről, esetenként (ahol a vizsgált tárgy természete, a jobb megértés szempontja így kívánja) azon belül egyes részkérdésekről — keresztmetszeti áttekintést is ad. Ilyen keresztmetszetinek mondható áttekintés a tárgyalás több pontján kínálkozik, sőt szükséges. Például a gazdaság valamely fejlődési szintjének, a társadalom meghatározott időbeli osztály- és rétegstruktúrájának, az állami intézmények adott korbeli jellegének és működésének összefoglaló előadásakor stb. Ha ez a fentebbi kívánalmakkal együtt, azoknak alárendelve jelentkezik, nem idézheti fel sem a sematizmus, sem a „szociologizálás" ilyen vonatkozásban nem egyszer említett veszélyeit. NB. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mondottakkal nem szándékoztunk kimeríteni a korszerű marxista történelmi szintézis ismérveinek, követelményrendszerének tág problematikáját. Néhány olyan vonását emeltük ki, amelynek — túl • A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Magyarország története 1-Х. e. összefoglaló mű Szerkesztőbizottsága 1969. ápr. 21-én vitát rendezett a művelődéstörténet kérdéseiről. Az alábbiakban közreadjuk a vita referátumait, és ismertetjük a hozzászólásokat.