Századok – 1970
KRÓNIKA - A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelemből elfogadott doktori disszertációk, 1945—1959 (D. Szabó Mária) 1297/V-VI
1298 KRÓNIKA ~~Sárközi Zoltán: Szászváros és a szászvárosi szék története a XVIII. század végéig (1946). Szabó József : A magyar kamara ós a szabad királyi városok kapcsolatai a XVI. században (1947). Szalay György: Zsigmond király gazdaságpolitikája (1945). ^-Széni Béla: A hospesek a középkori Magyarországon (1948). rSzentgyörgyi Mária: Kővár-vidék története (1945). Szenttamássy Mária: Az orosz intervenció kérdése és a magyar pártok 1849-ben (1948). Turóczy Erzsébet: A svábolaszi evangélikus egyházközség története (1947). Tyukodi Mihály : A dákoromán elmélet ós a kereszténység Jorga Miklós elgondolása alapján (1946). Vigh Károly : A XIX. század szlovák hírlaptörtónete (1945). Vörös Károly: Nagyváthy János élete és munkássága (1948). ~Weinfeld István: Az antiszemitizmus története az ókorban (1946). Windisch Eva: Kovachich Márton György élete és munkássága (1947). Wittman Tibor: A centralisták ós a magyar középosztály megteremtésének gondolata (1946). * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1951. évi 26. sz. törvényerejű rendeletének 8. §-a a korábban megszerzett doktori cím érintetlenül hagyása mellett megszüntette az egyetemeken a doktori cím elnyerésének lehetőségót. 1956-ban a 26. sz. törvényerejű rendelet tette azt ismét lehetővé.* Ma a művelődósügyi miniszter 146/1969 (MK 14) MM számú rendelete, valamint a 147/1969 (MK 14) MM számú utasítása szerint lehet az egyetemi doktori címet megszerezni. Ez az utasítás előírja, hogy egyetemi doktorátust azon az egyetemen lehet szerezni, ahol a jelölt a diplomáját kapta. Ha más egyetemen akar doktorálni, az anyaegyetemtől engedélyt kell kérnie. A bölcsészdoktorátus megszerzését a rendelet — eltérően az orvosoktól, az állatorvosoktól és a jogászoktól, akik egyetemi végzettségük elismeréseként kapják a doktori címet — külön doktori értekezés elkészítéséhez, valamint a doktori szigorlati tárgyakból szóbeli vizsga letételéhez köti. A szóbeli vizsgára a disszertáció elbírálása és elfogadása után kerül sor. A szóbeli vizsga három tárgyból áll: 1. főtárgy: amiből a disszertáció készül 2. melléktárgy: a marxizmus — leninizmus egyik alkotórésze 3. melléktárgy: a főtárgy műveléséhez kapcsolódó szaktárgy. A bírálók ill. a vizsgáztatók a doktori értekezés és a szóbeli szigorlat alapján minősítik a jelöltet. A minősítés háromféle lehet: summa cum laude, cum laude, rite. Történelemből a következő szakterületeken készültek disszertációk: I. Középkori magyar történelem II. Új- ós legújabbkori magyar történelem (ide soroljuk a tudományos szocializmus tárgyköréből elfogadott disszertációkat is) III. ókori egyetemes történelem IV. Középkori egyetemes történelem V. Új- és legújabbkori egyetemes történelem VI. Kelet-Európa története VU. A történelem segédtudományai VIII. Historiográfia IX. Város- és falutörténet X. Történeti szakmódszertan Az alábbiakban szakterületenként közöljük az 1969. december 31-ig elfogadott történelem tárgyú disszertációkat (zárójelben a szigorlat éve): I. •— Balla György : Magyarország történelmének térképi ábrázolása (1969). Farkas Gábor: A majorsági gazdálkodás megszervezése és hatása Fejér megye parasztságára (1961). * Az 1956. évi 26. sz. törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása 1957-ben jelent meg az oktatásügyi kormánybiztos 8/1957 (OK 2) sz. alatt. Ezt módosította a művelődésügyi miniszternek 54/1957 (MK 10) MM. számú utasítása, mely 1960. április 15-ig volt érvényben. Ekkor a művelődésügyi miniszter újabb rendelkezést adott ki: 126/1960 (MK 8) MM, valamint a 151/1960 (MK 15) MM.
